Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

204 Taggyűlés határozata. szavazati joggal kellene bírnia, illetve szavazni kellene, és így nem áll ellentétben az 1930: V. tc. 38. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésekkel annál kevésbbé, mert a társasági szerződésnek és a törvény hivatkozott szakaszainak egybevetéséből kétségtelen, hogy a társasági szerződés értelmében a taggyűlés határozatképességéhez mindkét ügyvezető társtag jelenléte szükséges, az egyes tagoknak azonban azokban a kérdésekben, amelyekben ezt a törvény kizárja, szavazati joguk nincsen. Minthogy pedig a törvény intézkedéseivel ez a rendelkezés nem áll ellentétben és a taggyűlés határozathozatalának módját is kellően szabályozza, — az előterjesztésnek a kir. törvénvszék nem adott helvét. (Cg. 33.963/3. — Bp. T. 11.156/1932.) A cégbiztos azt a kifogását, mely szerint a taggyűlés. — minthogy az a társasági szerződés 5. pontjában foglalt rendelkezés szerint csupán mindkét társtag jelenlétében határozatképes, — az ügyvezető felmentvényének megadása kérdésében nem határozhat, — figyelemmel az 1930: V. tc. 38. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezésre, a kir. törvényszék nem tette magáévá, és ezért a cégbiztos előterjesztésének nem adott helyt, mert a kir. törvényszék álláspontja szerint az ügyvezetőként is működő társtagok az említett törvényszakasz rendelkezései szerint nem szavazhatnak ugyan az ott felsorolt esetekben, nincs azonban törvényes akadálya annak, hogy a társasági szerződés a taggyűlés határozatképességét, az összes. — akár ügyvezetőként is kirendelt — tagok jelenlétéhez kösse, bár azok közül egyeseknek vagy valamennyiüknek egy vagy más kérdésben a törvény erejénél fogva szavazati joguk nincsen. (Cg. 33.853/4. — Bp. T. 11.404/1932.) A társasági szerződésben olyan kikötés, hogy a taggyűlés határozatai csak úgy érvényesek, ha azokat egyhangúlag hozzák, helyt foghat ugyan, a törvény 38. §. 3. bekezdésében foglalt esetekben azonban ez a szabályozás — különösen addig, amíg a társaságnak csak két tagja van, — a törvény ellenkező rendelkezése folytán nem alkalmazható. A társasági szerződés tehát, mely minden esetre, vagyis a törvény 38. §. 3. bekezdésének esetére is a bejegyzés idejében csak két tagból álló társaság taggyűlésén egyhangú határozatot kíván érvényességi kellékül, törvénybe ütközik. Helyes értelme a 38. §. 3. bekezdése esetében legalább is kétséges. Minthogy pedig nem már régebben bejegyzett cégnél észlelt törvényellenességről van szó, hanem olyan cégbejegyzésről, melyet a cégbiztos kellő időben támadott meg előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodással és ilyen esetben nemcsak a szükségképen törvénysértő, hanem a helyes értelmezéssel a törvénnyel ugyan összhangba hozható, de könnyen félreérthető társasági szerződési rendelkezés is kiküszöbölendő. — a társasági szerződés 7. pontja a törvény 38 6. 3. bekezdésével összhangba hozandó. (Bp. T. 3310/1933.)