Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 3. §. 179 6. a szavazójog terjedelmét és gyakorlásának módját, valamint azt is, hogy a taggyűlés mikor határozatképes és hogy szavazategyenlőség esetében milyen legyen az eljárás. Ha a társaság meghatározott időre alakul, vagy ha a tagok pótbefizetésekre (29. §.) vagy a törzsbetét beszolgáltatásán felül másnemű szolgáltatásokra (mellékszolgáltatásokra) is kötelezik magukat, ezeket a kikötéseket, valamint a legutóbb említett esetben a mellékszolgáltatások tárgyát és előfeltételeit, a mellékszolgáltatás nem, vagy nem kellő teljesítése esetében esetleg fizetendő kötbért vagy az erre az esetre meghatározott egyéb kikötéseket, valamint a társaság részéről netán vállalt ellenkötelezettséget is fel kell venni a társasági szerződésbe. Ugyanez áll a 19. §-ban említett alapítási költségről. Amennyiben a felügyelőbizottság kötelező (66. §.) az első felügyelőbizottságot az első üzletév tartamára a társasági szerződésben kell kijelölni. L. 5. §. a társaság cégére vonatkozólag; törzsbetét: 17 .§., s~.avazo.ii jog és mód: 38. §. Felügyelő bizottság helyett hites könyvvizsgáló is alkalmazható: 73. §. Az 1930: V. tc. 3. §. 3. pontja értelmében, ha a kereskedő felesége a háztartáson kívül mással nem foglalkozik, ezt is fel kell tüntetni a társasági szerződésben. (Bp. T. 10.414/1932. — H. 764.) Az 1930: V. tc. 3. §-a általában állítja fel kötelező szabályul azt, hogy a társasági szerződésnek meg kell állapítani, hogy szavazategyenlőség esetében milyen legyen az eljárás, nem pedig csak arra az esetre, ha a szavazategyenlőség beállhatásának veszélye kézenfekvő. Nem helytálló tehát a társaságnak az a felfolyamodásbeli érvelése, hogy ebben az esetben a törzstőke megoszlása (60°/o—40°/o) kizárja a szavazategyenlőség beállásának lehetőségét és így következetlen volna arról intézkedni, mert a törvény kötelező rendelkezése alól nem tehető kivétel azon a címen, hogy a rendelkezés ezidőszerint még felesleges. A törzsbetét ugyanis átruházható és a társaságba új tagok is beléphetnek. (Bp. T. 2864/1933.) A cégbíróság nem adott helyt a cégbiztos kifogásának, mert a társasági szerződésnek az a rendelkezése, hogy szavazat egyenlőség esetében oly kérdésekben, melyekről a mindenkori jogszabályok értelmében pozitív határozatot kell hozni, a 12*