Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

180 Társasági szerződés kellékei. sorshúzás dönt, az 1930: V. tc. 3. §. 6. pontjában előírt követelményeknek megfelel és a társaság zavartalan működését lehetővé teszi. (Cg. 34.277/3.) — A határozatot a Tábla helybenhagyja, mert a társasági szerződésben előírt mód semmivel sem biztosítja kevésbbé a határozathozatalt, mint a döntés más módja. (Bp. T. 1664/1933.) A társasági szerződés 10. pontjának 3. bekezdése szerint szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. — Ezen szerződési rendelkezéssel kapcsolatban világosan meg kell állapítani, hogy sorshúzás csupán az 1930: V. tc. 74. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt esetekben, továbbá azokban a törvényben előírt esetekben történik, amikor a taggvülésen határozatot kell hozni. (Cg. 34.111/5.) A társasági szerződés 8. §-a azt a kérdést szabályozza, hogy a taggyűlés mikor határozatképes. Ezzel szemben a társasági szerződés 9. §-a a szavazás gyakorlásának módját szabályozza. Az érintett 8. §-nak ama rendelkezése tehát, hogy a taggyűlés határozatképességéhez az egész törzstőke képviseletét kívánja meg, nem zárja ki azt, hogy az 1930: V. tc. 38. §. 2. bekezdésében felsorolt esetek valamelyikének bekövetkeztével ennek a szabálynak megfelelően az érdekelt szavazatok mellőzésével érvényes határozat hozassék, a szavazásból kizártak szavazati jogának gyakorlása nélkül, azonban a két tag együttes jelenlétében, vagyis a 8. §. szerint a határozat képes taggyűlésen a szavazásra jogosult tag szavazásával. A cégbiztos felfolvamodásának ezért a kir. ítélőtábla nem adott helyt. (Bp. f. 2855/1933.) Az, hogy a taggyűlés mikor határozatképes, olyan kérdés, melyet a törvény 3. §. 6. pontja szerint a társasági szerződésnek szabályoznia kell. Amíg a társaságnak csak két tagja van, a társasági szerződés 7. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a határozatok csak úgy érvényesek, ha azokat egyhangúlag hozzák, következik ugyan, hogy mindkét (ágnak jelen kell lenni. Ámde új tag belépése esetén, vagy ha egy tag ellhalálozása esetében helyébe több örökös lép, olymódon is hozható egyhangú határozat, hogy nem jelenik meg minden tag. Ilyen .-étben tehát a határozatképesség még következtetés útján sem minősül szabályozottnak. (Bp/ T. 3310/1933.) Az 1930: V. tc.-nek több olyan rendelkezése van, amelyek a taggyűlés határozatát minősített többséghez kötik. Ha a társasági szerződés e kivételek tekintetében nem utal egyszerűen a törvénvre. akkor a törvényben foglalt kivételeknek összes eseteit fel kell sorolni. (C. 6040/1934. — H. 799.) Nincsen helye az 1930: V. tc. 3. §. 6. pontja olyan kiterjesztő magyarázatának, hogy a társasági szerződésnek még arra az esetre is intézkedni kellene, ha a taggyűlésről az egyik társtag következetesen távolmarad. Ilyen magatartás esetében ugvanis a társaság céljának elérhetéséről már amúgy sem le-