Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

140 A karteltörvény alkalmazási területe. melés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében vagy egyéb­ként a gazdasági versenyt korlátozó, vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít "meg. Már pedig a szóban levő szerződés, amidőn a „F." r.-t. gazdasági verse­nyét évekre terjedően megszünteti, kifejezetten előrebocsátja, hogy a megállapodás indoka és célja a csavargyártás gazda­ságos termelésének szabályozása. A szerződésnek ezen a jelle­gén nem változtat az a körülmény, hogy a felek egyúttal a ,,F.'' r.-t. birtokában lévő csavargyártó gépek és felszerelések megvételéről is rendelkeznek; mert ez az ügylet a „F." r.-t. részéről kötelezett termelés szünetelésének csupán járulékos és esetleges következménye és nem érinti a megállapodásnak azt a kétségtelenül uralkodó tárgyát, amely árura vonat­kozóan a termelés tekintetében a gazdasági versenyt korlátozó kötelezettséget állapít meg. A szerződésnek közvetlen és fő­célja lévén az, hogy a gazdasági élet önálló alanyának a csa­varáru termelése körében követendő magatartását előre és hu­zamosabb időre meghatározza, nem vitatható, hogy a szerződés közönséges adásvételi ügylet, amely csupán egy rendes for­galmi ügvlet lebonvolítása keretében szabályozza az ügvletkötő felek gazdasági viszonyait. (C. 84/1935. — Gr. XXIX. 988.) A kartelnek az egyik karteltaggal kötött az a megálla­podása, amellyel az annak részére megállapított kontingens tekintetében alacsonyabb eladási árakat és kedvezőbb eladási feltételeket engedélyezett, egy másik taggal szemben szerző­désellenes volt. A szerződésnek az a rendelkezése ugyanis, amely szerint a kartel közös üzletének árai és az egyes cé­gek részére liberált árak nem jöhetnek tekintetbe a felperes árainak megállapításánál, a szerződés helyes értelme és a ren­des életfelfogás szerint egyedül a kartel részéről az egyes cé­gek részére történt eladási árakra érthető, de nem értelmezhető akként, mintha ezzel a karteltag hozzájárult volna ahhoz, hogy PO;VCS karteltagoknak vagy eladási közegeknek a kartel ala­csonyabb továbbeladási árakat enoedélvezzen, mint amilven áron' a karteltag eladni volt köteles. *(C. 4323/1937. —' G. XXXI. 960.) Anyagi jogszabályaink értelmében a semmis szerződés nem válik érvényessé azzal, hogy a semmiség oka később megszűnik, de ha a felek a semmisség okának megszűnése után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában kétség esetében akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szer­ződés kezdettől fogva érvényes lett volna. Az a körülmény te­hát, hogy az 1931: XX. tc. 1. §-a alá eső megállapodás a tör­vényben megállapított határidő eltelte után a m. kir. kereske­kelemügyi miniszterhez be lett mutatva, ennek érvénypssé°rrp emelkedését csak akkor eredményezhette volna, ha peres főlek azt a bemutatással esrvidejűlesr. vagy később megerősítették volna. Hy megerősítésről azonban szó sem lehet, mert kerese-

Next

/
Thumbnails
Contents