Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

134 Csendes társ nyereségrészesedése. A felperes 11. sorszámú előkészítő iratához képest maga utal arra, hogy II. r. alperestől nyert értesülésnek megfelelően, a II. r. alperes a III. r. alperessel kötött társasági szeződést akkor hozta először nyilvánosságra, amikor annak hiteles másolatát a felperesnek átadta, az addig eltelt 10 éven át senki sem tudott a II. és III. r. alperesek közt létrejött társasági szerződésről. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak a kérdésnek, vájjon a III. r. alperes kifejezetten megtiltotta a II. r. alperesnek, hogy bárki előtt is elárulja társas viszonyuk fennállását, mert már magából abból is, hogy II. r. alperes 10 éven át senki előtt fel nem fedezte a III. r. alperessel való társulását arra kell következtem, hogy a felek szerződési akarata arra irányul, hogy kifelé a III. r. alperes társasági tagul ne jelentkezzék. A II. r. alperes részéről a III. r. alperes számára az utóbbinak teljesített lakatosmunkákról 1922. évi január 6.-ról kiállított 77. jelű kimutatás szerint a II. r. alperes még a III. r. alperessel való viszonyában is „Z. József lakatos-, gép- és kazánmühelye" szövegű bélyegzőt használt, vagyis a vállalat tulajdonosául a maga személyét tüntette fel. A felperes fentebb érintett előadásából az is következik, hogy a felperes a kereseti követelés alapját képező ügyletek kötésénél abban a tudatban szerződött a II. r. alperessel, hogy az utóbbinak személyével, nem pedig Z. József cégű közkereseti társasággal lép jogviszonyba. A kifejtettekre tekintettel, annak ellenére, hogy L. jelű okiratban II. és III. r. alperesek társulásukat Z. József cég alatt megalakult közkereseti társaságnak mondják, és annak ellenére, hogy az okiratban a III. r. alperes érdekeinek védelme céljából a csendes társat rendszerint megillető jogokon túlterjedő jogokat kötött ki a maga részére, a II. r. alperessel szemben, a fellebbezési bíróság helyesen következtetett arra, hogy a II. és III. r. alperesek közt létrejött jogviszony nem közkereseti, hanem csendes társaságnak minősül, amelynél a III. r. alperes a II. r. alperes vállalatában vagyoni betéttel csendestársként vett részt. (C. 2389/1932. — Gr. XXVI. 851.) A csendes társaságot az 1881: LIX. tc. 94. §-a nem sorolja azok közé a társasági alakzatok közé, amelyek tagjai a közöttük fennálló társasági viszonyból eredő vitás kérdésekre a tőzsdebíróság hatáskörét kiköthetik. (C. 222/1938. — Gr. XXXI. 1186.) 116. §. A nyereségben és a veszteségben a csendes társ, más megállapodás hiányában, olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte a vállalat tulajdonosának a vállalatba fektetett vagyonához áll. A veszteséget a csendes társ, ha a társasági szerződés annak viselése alól egészen fel nem menti, legfel-