Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 116., 117. §§. 135 jcbb betéte erejéig viseli. A nyereségben részesedésből a csendes társat kizárni nem lehet. Akkor, ha a társasági szerződésben a tagok részesedésének aránya csak a nyereség, vagy csak a veszteség tekintetében van meghatározva, azt kétség esetében mind a kettőre kell ugyan érteni; — ebben az esetben azonban a felek között létrejött A. '/• alatti szerződésnek abból a tartalmából, amely szerint a társasági szerződés a felek között kifejezetten az alperes hölgyfodrász szalonjának „tulajdonjogára és jövedelmére vonatkozóan" jött létre, — és ennek megfelelően a társasági szerződés csupán a jövedelem mikénti kiszámításáról és felosztásáról rendelkezik, — valamint a szerződésnek abból a kikötéséből, miszerint a társas viszony felbontása ténylegesen olyképen történik, hogy az alperes kötelezi magát a kilépő felperesnek 6000 aranypengőt a kiválás pillanatában kamatmentesen kifizetni, — vagyis az alperes köteles a felperesnek a társaságba hozott vagyonbetétjét csorbítatlanul, az esetleges veszteségre való tekintet nélkül, visszafizetni; e tartalom és kikötés jóhiszemű értelmezése mellett, az élet felfogása szerint okszerűen arra kell következtetni, hogy a társaság esetleges veszteségének viselését a felperes a szerződéssel magára nem vállalta és ezzel a felperest terhelni az alperes nem is kívánta. (C. 2029/1934. — Gr. XXVIII. 768.) 117. §. A vállalat tulajdonosa köteles minden üzletév végén a nyereséget vagy veszteséget kiszámítani és a csendes társnak a neki jutó nyereséget kiszolgáltatni. Ha a csendes társ vagyoni betéte veszteség folytán csökken, a későbbi nyereségjutalékokat elsősorban ennek pótlására kell fordítani. Korábbi, kiszolgáltatott nyereségjutalékokat azonban a vállalat tulajdonosa későbbi veszteségek okából a csendes társtól vissza nem követelhet. Azt a nyereségjutalékot, amelyet a csendes társ nem vett ki. ellenkező megállapodás hiányában nem lehet az ő vagyoni betétének növelésére fordítani. A felperesnek a közkereseti társaság mellett elfoglalt csendestársi jogállásából következik, hogy a társasági szerződésben biztosított haszonrészesedésének a kiadása iránt támasztott igényét a közkereseti társaság ellen helyesen érvényesítette. Az igény eldöntésének nem akadálya az, hogy azzal kapcsolatban el kell dönteni a felek között a szerződés értei-