Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 115. §. 133 Nem közkereseti társaságot, hanem csendes társaságot kell megállapítani, ha a társulásnak egyedüli okát a helyiség közössége adta meg. (C. 8244/1929. — G. XXIV. 814.) A csendes társ úgy üzlettársával, mint harmadik személyekkel szemben csak a vállalt betéti tőkeösszeg erejéig vált kötelezetté, viszont minden egyéb kötelezettségét, melyet üzlettársáért vállalt, ha mindjárt a társaság üzletvitelével kapcsolatban állt is, csendestársi minőségétől függetlennek kell tekinteni. Ha tehát a csendes társ a betét szolgáltatásán kívül üzlettársáért még külön is kezességet vállalt, ez már nem esik a társas viszonyból eredő kötelezettség elbírálása alá. Ezek szerint tehát még a társas viszony meg nem szünte esetén sem lehet jogszerűen állítani, hogy a csendestárs kezességvállalása csak formailag volt kezesség, lényegében pedig a társas viszonyból eredő főadósi kötelezettség volt és nem lehet jogszerűen arra az álláspontra helyezkedni, hogy épen ezért ennek teljesítéséből a kezestárs ellen, a csendes társ követelést nem támaszthat. Ily címen a csendes társ kezestársával szemben nem támaszthat nagyobb összeg megfizetése iránt jogszerű igényt, mint amennyi az általa már valóban kifizetett összegnek az alperesre aránvlag eső felerésze. (C. 3509/1929. — Gr. XXIV. 815.) Az 1930. évi V. tc. 115. §-ának rendelkezése szerint a vállalat ügyletei egyedül a vállalat tulajdonosát jogosítják és kötelezik. Azokból a csendes társra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem kötelességek nem származnak. Ebből a rendelkezésből pedig következik, hogy az I. rendű alperes a vállalkozásból eredő követelések felett jogosan rendelkezhetett és azokat a felperesnek vele szemben fennálló esetleges követeléseire és jogaira való tekintet nélkül harmadik személyre jogosan engedményezhette, vagy elzálogosíthatta, és ha rendelkezési jogának gyakorlása körében harmadik személyekkel színlelt ügyletet kötött is, ez a körülmény a csendes társnak harmadik személyekkel szemben való jogállását meg nem változtatja. Az I. rendű alperes rendelkezési jogának egyedüli korlátja csupán az. hogy az engedményezéssel a felperes jogait rosszhiszeműen ki nem játszhatta. (C. 2249/941. J. H. XIV. 47.) A vállalat tulajdonosa és a csendes társ által közösen üzemben tartott gépkocsi üzemében bekövetkezett balesetből folyó kártérítés tekintetében az együttes felelősséget a csendes társa nézve anyagi jogszabály nem zárja ki, mert az 1930: V. tc. 115. §-ának az a szabálya, hogy a vállalat tulajdonosa mellett a csendes társra harmadik személyekkel szemben sem jogok, sem pedig kötelezettségek nem származnak, kifejezetten csak a vállalat ügykörébe tartozó ügyletekre vonatkozik, ellenben nem érinti a tiltott cselekménvekből eredő kötelezettséget. (C. 1773/1936. — J. H. X. 636.)