Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

12 Mt. 1765—1766. §§. Hagyaték. a betéteket a gyermekei nevére kiállított könyvecskékre elhelyezte, még az ajándék útján való tulajdonszerzést az örökösök javára a jelen esetben meg nem állapítja, mert ehhez az ÖTÖkhagyó ezt kifejezésre juttató szándékának kétségtelen megnyilvánulása szükséges; már pedig azt, hogy örökhagyó életében az örökösök, avagy az azok képviseletére jogosultak, vagy akár harmadik személyek előtt ily értelmű nyilatkozatot tett, a felperes tagadása ellenére nem bizonyították, de az örökhagyónak ilyen akaratnyilvánítását nem is állították. Az tehát, hogy a betétek az örökhagyónak e részben táplált szándéka értelmében az egyes örökösök tulajdonába át nem mentek, pusztán az örökhagyó mulasztásának következménye lévén, ilyen körülmények között azon nem vitás tény, hogy a takarékpénztári könyvecskék az örökhagyó ingó értékei között találtattak, egymagában megállapítja a könyvecskékre elhelyezett értékeknek s ezek kamatainak a hagyatékba tartozását. Ezen megállapítást és indokolást a másodbiróság és a kir. Kúria is határozataikkal elfogadták. (1910. jan. 18. — 4577/ 1909. P.) A hagyatékban talált takarékpénztári könyv, habár a boríték külzetén azt a meghagyást tartalmazza, hogy az az alperesnek adassék, nem enged jogkövetkeztetést arra, hogy alperesnek ehhez a takarékpénztári könyvhöz jogcíme van. (1907. nov. 5. 5231.) Az örökhagyó halálakor harmadik személy birtokában talált postatakarékpénztári könyv nem vélelmezendő hagyatéki vagyonnak. Maga az a körülmény, hogy a keresetlevélben körülírt póstatakarékpénztári betétkönyv M. örökhagyó halálakor annak hagyatékában nem találtatott, hanem az már H. birtokában volt, vélelmet szolgáltat arra nézve, hogy H. ennek tulajdonát M. örökhagyótól megszerezte. — Az 1885: IX. t.-c. 17. §-ának mellőzése a betétkönyv jogszerű megszerzésének útjában nem áll: mert ez a törvény csak a betevő és a postatakarékpénztár jogviszonyát szabályozza, de egyáltalán nem érinti a tulajdonszerzés ama feltételeit, melyeket az általános magánjogi szabályok megállapítanak. (5337/1904. Gr. Dt. XII. 740.) Életbiztosítási összeg. 1881: LX. t.-c. (a végrehajtási eljárásról) 66. §. A kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg, a biztosított adósságai miatt, végrehajtás alá nem vonható. E szabály áll akkor is, ha kedvezményezettekül a biztosított örökösei — habár minden közelebbi megjelölés nélkül — vannak megnevezve .... 43.194/1895. I. M. sz. rendelet az örökösödési eljárás-