Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

XXVIII hagyaték gondnoki felszámolás vagy csőd alá kerül, vagy ha a hagyományost a kielégítés sorrendjében megelőző hagyatéki hitelező az örökös ellen a közvetlen hagyomány tárgyára végrehajtást vezet. Fontos újítást foglal magá­ban a 2058. §., mely szerint a hagyomány teljesítése az örö­köstől szabályként csak az örökhagyó halálától számított 6 hónap elteltével követelhető. Egyébként a Mt. a hagyo­mányrendelést — újítást tartalmazó egyes részletekre (pl. a ihagyományosi növedékrész önállóságát kimondó 1947. §-ra) nem tekintve — egészben véve jelenlegi jogunkkal megegyezően szabályozza és azok az értelmező tételek, melyeket egyes részletkérdésekre (pl. az 1936—1942. §-okban a hagyomány tárgyára) vonatkozóan felállít, ha jelenlegi jogunk állományában kifejezetten nem is szere­pelnek, mégis általában levezethetők bírói gyakorlatunk elveiből. A Ptkj. és a Bsz. számos intézkedést tartalma­zott a vagylagos és fajlagos hagyományról, a legatum liberationis és debitiről, az ellátás, nevelés, a hozomány vagy a kiházasítás hagyományozásáról, ezeket azonban a Mt. mellőzi és e kérdéseket a judikaturára bízza. A meg­hagyásnál újításként szereplő bírósági határidőtűzésről és ügygondnokrendelésről (1950. §.) fentebb már megemlé­keztünk. A végrendelet megtámadásánál eddigi jogunkkal szemben eltérés az, hogy az 1953. §. a megtámadás ese­teit taxatíve sorolja fel, hogy az 1879. és 1880. §-okban foglalt két eset nem megtámadási, hanem egyenesen hatály­talansági ok gyanánt van külön formulázva, hogy az 1953. §. 2. bek. a végrendeleti intézkedés tartalmi helyes­bítését is lehetővé teszi bírói cognitio útján s hogy végül a megtámadás módja és határideje is szabatosan meg van határozva (1955—1956. §§.). A végrendeleti intézkedés oly visszavonása, mely a törvényes öröklést állítja helyre, bármily végrendeleti alakban történhetik annak részéről is, aki különben csak közvégrendeletet tehetne (1958. §. 2. bek.) és közokirati visszavonás esetében nem szükséges a ma megkívánt közvégrendeleti forma (1959. §.). A közös végrendelkezést nemcsak a házastársaknak, hanem a jegye­seiknek is megengedi az 1963. §. A közös végrendelet alak­szerűségei tekintetében az 1964. §. 2. és 3. bekezdésében adott könnyítések csak a mai jogszabályok liberális értel­mezése mellett tekinthetők jelenleg is fennállóknak. Az

Next

/
Thumbnails
Contents