Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)
XXIX 1965. §-nál kétséges lehet, vájjon a bontó (elválasztó) kereset megindítására szóló megbízás adása önmagában elegendö-e mai jogunk szerint is a közös végrendelet hatálytalanítására. Újítás az, hogy öröklési szerződest csak korlátlanul cselekvőképes örökhagyó köthet. (1970. §.). Az öröklési szerződés alakszerűségeit szigorító, házastársak és jegyesek között ellenben némileg enyhítő 1971. §-ról fentebb már szóltunk. A szerződési hagyományos védelméről szóló 1976. §. 1. bek. mai jogunkban kifejezetten kimondva nincsen. Új továbbá az öröklési szerződés kijátszása miatti követelések hároméves rövid elévülési ideje. Nem ismeri mai jogunk a tékozló vagy eladósodott ivadék szerződési részesítésének (1978. §.), sőt kötelesrészének (2037. §.) utóörökléssel való kitagadásszerü korlátozását sem. Az 1979. §. az öröklési szerződés egyoldalú visszavonását csak kitagadási jogcímen engedi meg, holott ma az lehetséges durva hálátlanság címén is. Az öröklési szerződés visszavonásához való hozzájárulás alakszerűségeinek szigorítását (1982. §.) már megelőzően szóvátettük és megemlékeztünk a végrendeleti végrehajtóra vonatkozó, túlnyomórészben egészen új szabályokról (1989—2203. §§.) is. 4. A kötelesrésznél igen figyelemreméltó eltérés az ennek kielégítéséért való felelősség továbbfejlesztése, amelyre vonatkozólag rövidség okából utalunk a 539., 638., 648. és 654. lapokon foglalt fejtegetéseinkre. Egyébként csak részletkérdések tekintetében vannak eltérések. Fontosabb ilyen újításokat tartalmaznak: 2008. §. 2. bek. (3 éves elévülés); 2010. §. 5. p. (hazaárulás, mint kitagadási ok); 2017. §. 2. bek. (a kötelesrészre jogosult bírósági felhatalmazása bizonytalan jogok érvényesítésére); 2018. §. (kisbirtok számbavétele hozadéki értékben); 2036. §. (gyámhelyettesítés hatálya a kötelesrész tekintetében) és 2037. §. (exheredatio bona mente), amely két utóbbi §-ra, úgyszintén egyfelől a kötelesrész átruházásának, öröklésének és végrehajtás alá vonásának (2009. §.), másfelől az életbiztosítás visszaváltási érték szerint való számbavételének (2021. §.) szabályozására külön is felhívjuk a figyelmet. Az Ideigl. Törvénykezési Szabályok 4. §-a szerint a kötelesrész biztosítására megengedett zárlatról a Mt. valószínűleg csak azért nem szól, mert az eljárási törvénynek kívánja fenntartani e nem anyagi jogi