Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)
XIV alkotandó életbeléptetési törvényének anyagául tartattak fenn, amelyben egyébként nagyon sok idevágó kérdés —' íéy pl- az öröklési jog számos nemzetközi vonatkozása — lesz még megoldandó. Ugyancsak a létező öröklési jog konzerválására irányuló, fentemlített törvényalkotási vezérelv érvényesülését állapíthatjuk meg, ha a Mt. öröklési jogát összehasonlítjuk az idevonatkozó korábbi kodifikácionális munkálatokkal és főleg a polgári törvénykönyv ú. n. bizottsági szövegével. Ezek ugyanis öröklési jogunk egyes alapintézményei tekintetében gyökeresebb reformterveket tartalmaztak, amelyeket azonban a Mt. nem valósított meg. így nevezetesen nem tette magáévá ,,a rokonok törvényes öröklésének korlátozásáról és a szent korona örökléséről" 1917. november 20.-án az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat tartalmát, amely szerint a rokonok öröklése a felmenő csoportokban csak a szülői és nagyszülői csoportokra terjedne és ezeken túl csak még maguk a szépszülők örökölnének, de már ivadékaik nem; ha pedig szépszülö nincs, akkor az örökség az államra szállna, melynek azt hadirokkantak és családjuk, hadiözvegyek és hadiárvák gondozása céljaira kellene fordítania.1) E helyett a Mt. a törvényes öröklést a mai jognak megfelelően szabályozza és ami különösen az ági öröklést illeti, ennek körében nem valósítja meg a ptkv. első tervezetében, majd törvényjavaslatában és ennek bizottsági szövegében tervezett korlátozásokat. Ezek az ági öröklést a szülői és nagyszülői csoportba tartozó rokonságra óhajtották szorítani, tekintettel az ági öröklésnek ma kétségtelenül fennálló két gyengéjére, amelyek egyrészt a vagyoneredet bizonyításának nehézségében, másrészt abban az érzésünk szerint igazságtalan körülményben nyilvánulnak, hogy a távolabbi ági rokon megelőzheti a közelebbi nem-ági rokont, így pl. az örökhagyó anyai ükapjától származó oldalrokon is kizárja az ükapáról közvetve az örökhagyóra leszállott ági vagyonban való törvényes öröklésben az örökhagyó édesatyját. Az ági öröklés ugyanis, melynek fenntartása vagy elejtése, illetőleg korlátozása körül évtizedeken keresztül igen nagy és mélyreható irodalmi viták *) L. bővebben Szászy-Schwarz Gusztáv: A rokonok öröklésének korlátozása. Jogtud. Közi. Könyvtára, 1918.