Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

124 Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. halt gyermek öröklött vagyonában az apai nagybátyák s nagynénék örökösödnek; ezen értéken felül a legközelebbi vérrokonságnál fogva az örökhagyó gyermek anyját illetvén az örökség. (1885. szept. 2. 86. — Hasonló: 1884. nov. 6. 3057.) A midőn az örökhagyó szüleinek halála után azoknak ingatlan birtokát egészben átvette és testvéreit készpénzzel kielégítette, az ingatl. csak saját osztályrésze erejéig tekinthető öröklött vagyonnak, egyéb részeiben pedig szerzeményt képez. (1888. ápr. 17. 6765/87.) Midőn a közös törzsről szálló vagyon a közös törzs egyik leszármazójáról végrendelet vagy ajándék útján a közös törzs egy másik leszármazójára hárul ugyan, de olyanra, aki a végrendelkezővel vagy ajándékozóval törvényes öröklési kapcsolatban nem áll, az ekként áthárult vagyonra a hitvestársi örökléssel szemben ági öröklésnek helye nincs. (3530912. MD. VII. 49.) Az örökölt pénzen vásárolt ingatlanok szerzeményi vagyont képeznek és azokból csak az örökölt érték adandó ki az ági örökösöknek. (P. I. 5725/1916. MD. XI. 94.) Ha az örökhagyó a hagyatékát képező ingatlan-jutalékot nem közvetlenül és természetben örökölte anyjától, hanem az ettől kapott pénzen vásárolta, ez az ingatlan-jutalék az ő szerzeményi vagyona, melyből az anyától kapott pénz, mint ági vagyon hárul vissza. (P. I. 4604/1917. MD. XII. 84.) Nem ági vagyon az, amelyet az örökhagyó örököstársaitól való megváltás útján szerzett. (Rp. I. 3086/1916. MD. X. 180.) Testvértől megváltás útján szerzett vagyon elveszti ági jellegét. (P. I. 1899/1921. — MD. XV. 22.) Az egyik osztályos testvértől visszteher ellenében megszerzett apai vagyon a szerző félre nézve nem apától hárult ági, hanem szerzeményi vagyonnak tekintendő. (Rp. 4711/1921. — MD. XV. 102.) Az adásvétel útján szerzett vagyon szerzeményinek tekintendő akkor is, ha ági értékből vétetett és az ekként szerzett vagyonból csak a szerzésre fordított érték adandó ki mint ági érték. (P. I. 3640/1922. — MD. XVIII. 14.) Az ági vagyonnak jövedelme: szerzeménvnek tekintendő. (8505/1903. Gr. II. 117.) A kir. Kúriának állandóan követett gyakorlata szerint, ha a szülők gyermeküknek oly módon vesznek ingatlant, hogy annak tulajdonjogát közvetlenül a gyermek javára kebeleztetik be, a gyermek nem az ingatlannal, hanem annak vételárával tekintendő megajándékozottnak, tehát a vételre fordított összeg lesz a gyermek ági vagyona, míg az ingatlan annak szerzeményi vagyonává válik. (P. I. 275/1925. Mjog Tára VII. 57. Állandó