Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1788. §. Törvénytelen gyermek öröklése. 81 rói gyakorlat útján. A fejlődés menetét feltárja a Kúria 79. sz. T. 0. /7.-nak indokolása, melyet alább egész terjedelmében közlünk. A közölt határozatok nemcsak a törvénytelen gyermek örökösödését, hanem a törvénytelen gyermek utáni törvényes örökösödést is megvilágítják. Figyelemreméltó újítást kíván behozni a Mt. 1794. §-ának 3. bekezdése, mely szerint „atyjának hagyatékában más örökös nemlétében az államkincstárt megelőzően a házasságon kívüli gyermek a törvényes örökös, ha atyja őt közokiratban magáénak elismerte". A házasságon kívüli gyermek jogállására nézve 1. Mt, 245— 264. §§. 79. T. Ü. H. (216. sz.): A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. Indokok: Hazai jogunkban a törvénytelen gyermekeknek nincs helyük a törvényes öröklés rendjében. Frank szerint . akik törvénytelen ágyból származnak, mint olyanok, nemzőik után nem örökölhetnek, de ami tartásukra és nevelésükre szükséges, azt a nemzők vagyonára mint adósságot kell tekinteni és úgy fizettetni" (Osztó Igazság I. 254. §. III. 481. 1.); „törvénytelen gyermekek javára pedig a törvényes öröklésre nézve" — mondja továbbá ez a jogtudósunk — „sem írott törvényt, sem bizonyos szokást előmutatni nem lehet." (Ugyanott u. jegyz. alatt: 483. 1.) Werbőczy Hármaskönyve csak egy esetben emlékezik meg törvénytelen gyermekekről, midőn bontó akadályul szolgáló rokonsági vagy sógorsági viszonyban állók, ezt tudva egymással házasságra lépnek, melyből gyermekek származnak. (I. 106— 108.) Ezen utóbbi cím I. §-a szerint az ilyen gyermekeket „sem a pápa, sem a fejedelem nem törvényesítheti a törvényes fiak és más jog szerint való örökösök rovására és akarata ellenére, kivévén, ha a fiak és atyafiak nem lévén, egyenesen a fejedelmet illeti az örökösödés, mert ez esetben a fejedelem akárkinek javára és ahogyan akarja teljes hatalommal rendelkezhetik azon javakról és jószágokról"; ilyenkor nincs tehát szó azok törvényes örökléséről. Hogy az örökségből való kizárásuk nemcsak az ingatlanokra vonatkozik, arra nézve a gyakorlatban nem volt kétség. (Frank id. u. jegyzet.) Hazai jogunknak ezt az álláspontját fogadta el az országbírói értekezlet, mely a törvénytelen gyermekek öröklésére vonatkozólag kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Ezen értekezletnek hosszas és beható tárgyalásai során a Dr. Fabinyi : öröklégi jog. 6