Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

44 Öröklési váromány átruházása. sök kötnek szerződést a közös apa utáni örökség tekintetében. (5879,1903. Dt. 3. f. XXVII. 115.) A testvérek között még élő atyjuk jövendőbeli örökségéről kötött egyezség, mint örökösödési szerződés érvényessége, az írásbeli magánvégrendeletekre megszabott alakszerűség alkalmazásától függ. Az ilyen szerződés csakis az apai örökség megnyíltával lép hatályba; az apa életében tehát a gyermekeknek sem örökjoguk érvényesítésére, sem annak megóvására nincs kereseti joguk. (9294/906. MD. I. 188.) Hazai törvényeink nem tartalmaznak oly tiltó rendelkezést, hogy az öröklésre hívatottak jövendőbeli örökségüket vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra át ne ruházhassák. (962/1910. Staud 151. 1.) A felperesek az eladó félnek apja utáni reménybeli örökségét jogérvényesen megvették, az erre vonatkozó öröklési jog tekintetében az eladó fél helyébe léptek és így a M. M. halálával már az ő részükre nyilt meg az öröklési jog, tekintet nélkül arra, hogy M. M. elhalálozásakor az örökségi részét átruházó M. R. életben volt-e vagy nem; következőleg az elsőrendű alperes által képviselt kiskorúakat, illetve M. R. örököseit, a felperesekre átruházott örökrész tekintetében semmi jog sem illeti azért, mert hazai törvényeinkben nincs tiltó rendszabály arra nézve, hogy az öröklésre hívatottak reménybeli örökrészükről még a szülő életében egymás részére ingyen vagy ellenérték mellett lemondhassanak. (1344/1910. Staud 151. 1.) E. H. 210. sz.: A meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak között bír érvénnyel. Tényvázlai: W. L. nejével, J. Zs.-vel, közjegyzői okiratba foglalt egyességet létesített, melyben az akkor még életben volt anyja után megnyílandó örökségét nejére átruházta. Később W. L. anyja meghalván, hagyatékának tárgyalása alkalmával W. L. anyja utáni örökségről testvére, W. E. javára lemondott. Ilyen tényállás mellett J, Zs. perrel lép fel férje: W. L. és ennek fivére W. E. ellen és W. L. anyai örökségét magának kéri megítélni, Az elsóbiróság a keresetnek helyt adott, a másodbíróság azonban az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és a felperest keresetével elutasította a következő indokolás alapján: Az érvényben álló anyagi jog szabályai megvonják a kötelező erőt az olyan szerződéstől, melyet még élő örökhagyó utáni öröklés tárgyában a törvényes örökösödés körébe nem tartozó személyek kötnek, következőleg a felperes és I. r. alperes (a férj) között létrejött szerződés semmis, melyből tehát sem jogok sem kötelezettségek nem származhatnak. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja arra alapított indokolása alapján, hogy a bírói joggyakorlat szerint a még meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerző-