Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Öröklési váromány átruházása. 45dós csak örököstársak között jöhet létre jogérvényesen, ellenben az örökös által örökségi kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett örökségátruházás érvénytelen. (1912. máj. 28. — 3827 1911. P.) E. H. 207. sz.: Az az örökös, aki az örökhagyó után megnyílandó örökségről örököstársai és nem az örökhagyó javára lemondott, ellenkező megállapodás hiányában az örökhagyó későbbi végrendeletében neki szánt kedvezményt sem igényelheti. (1911. szept. 19. 1889,1911. P.) — Indokok: A keresethez A^ alatt mellékelt nyilatkozatban, amely nyilatkozat a nem vitás tényállás szerint ... az anya utáni öröklés megnyílása előtt állíttatott ki, az alperes azt a kijelentést tette, hogy testvérétől, a felperesek jogelődétől felvett 1000 koronával úgy apai, mint anyai örökségére nézve ki lett fizetve, s ennélfogva testvére ellenében e címen semmi néven nevezendő követelése nincsen. Az okiratnak ebből a tartalmából kétségtelen, hogy alperes nem az örökhagyóval, hanem az öröklési kapcsolatban levő testvérével szemben mondott le öröklési igényeiről, és minthogy az okiratban a végrendeleti öröklés kivételkép felemlítve nincsen: nyilvánvaló, hogy az alperes örökhagyó anyja után semmiféle öröklési jogot sem akart a maga részére fenntartani, hanem átengedte azt testvérének, a felperesek jogelődének. Jogszabály pedig az... [mint fent a ,,fej"-ben]: következéskép helyes az elsőbíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy az alperessel szemben az örökhagyó végrendeleti rendelkezése helyt nem foghat. A várományos örökösök az öröklés megnyílta előtt is joghatályosan szabályozhatják a még életben levő szülő után őket megillető öröklésből származható viszonyaikat s az erre vonatkozó szerződés nemcsak őket, hanem azon esetben, ha ők az illető szülő előtt halnának el, s így az öröklés utódaikra nyílnék meg, utódaikat is kötelezi. Nem változtat ezen, hogy az egyezkedő felek közös apja végrendeletet alkotott s ebben örökösül a szerződésileg lemondott örököst is örökösnek nevezte meg. (5080 912. MD. VII. 153.) A meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak közt jöhet létre jogérvényesen, ellenben az örökÖ9 által az örökségi kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett örökségátruházás érvénytelen. (1333 1913 P. — MD. VIII. 71.) A meg nem nyílt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak között bír érvénnyel. (P. VII. 5208 1916 MD. XI. 15.) A gyermekek a szülő életében egymásközt érvényesen egyezhetnek meg a szülő halála után rájuk megnyílandó örökrészre nézve s az ilyen megegyezés külön alakszerűséghez kötve nem lévén, szóbelileg is érvényesen létesíthető. (P. I. 1739 1917 MD. XI. 215.)