Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)
38 Mt. 1778. §. Lemondás. gyakorlati jelentősége, mert hiszen az örökhagyó ugyanezt az eredményt a végintézkedés egyoldalú visszavonásával, illetőleg megváltoztatásával is elérheti. Kivételt e tekintetben csak az örökösödési szerződés képez, ahol külön megszüntető szerződésre lenne szükség s ebben az esetben az ilyen lemondás gyakorlati értékkel bír, mert a lemondáshoz nem kell a felek együttes jelenléte és még inkább azért, mert az öröklési szerződést kötött íelek által esetleg részesített harmadik személy az örökhagyó lekötöttségét az ezen §. szerinti lemondással akkor is megszüntetheti, ha az a fél, aki az ő részére az öröklést az örökhagyóval szemben kikötötte, a megszüntető szerződésre képtelen vagy nem hajlandó. Cselekvőképtelenek vagy korlátoltan cselekvőképesek lemondása. 1778. §. Ha a lemondó cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes, a lemondáshoz a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Mai jogunkban a korlátolt cselekvőképességüek és a cselekvőképtelenek jogügyleteit kódexszerűen szabályozó 1877: XX. t.-c. (gyámtörvény) idevágó 20. és 113. §-ai nem sorolják fel az öröklésről való lemondást azon jogügyletek között, amelyekre nézve az atya illetőleg a gyám vagy gondnok a gyámhatóság jóváhagyását kikérni köteles, amiből a contrario az következnék, hogy csak a törvényes képviselő beleegyezése szükséges, illetve az elegendő. Ezzel szemben azonban az 1894: XVI. t.-c. (Öe.) 71. §-ának 6. bekezdése a hagyatéki eljárás során létrejött egyezségek és megállapodások érvényéhez a gyámhatóság jóváhagyását kívánja meg, ha kiskorúak, vagy gondnokság alatt állók vannak érdekelve, ami per analógiám a lemondásra is kiterjeszthetőnek látszik. Az 1877: XX. t.-c, 20. és 113. §§. utolsó bekezdései (1. alább) a korlátoltan cselekvőképes ingyenes joglemondását gyámhatósági jóváhagyás esetén is érvénytelennek nyilvánítják a kiskorúra, illetve a gyámoltra vagy gondnokoltra nézve. Kiemelendő; hogy ha a kiskorú az atyai hatalmat gyakorló apával, vagy a t, és t. gyámságot viselő anyával szemben mond le az öröklésről, akkor a szerződést az 1877: XX, t.-c. 30. §-ának a) pontja alapján (érdekellentét) a gyámhatóság által evégből kirendelt gondnok köti meg az apával, illetve anyával. A gyakorlatilag legfontosabb esetekben tehát mai tételes jogunk is intézményesen biztosítja a gyámhatóság ellenőrzését.