Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

32 Mt. 1772. §. Lemondás az öröklésről. továbbá az 1776. §., mely szerint „a lemondás ellenkező kikötés hiányában hatálytalan, ha az örökhagyónak az államkincstáron kívül törvényes örököse nem maradt vagy az államkincstárt megelőzően az örökhagyó volt házastársának rokona vagy az örökhagyónak közokiratban elismert házasságon kívüli gyermeke lenne a törvényes örökös." Végül új szabály van az 1775. §. második mondatában, mely szerint ,,a lemondás kétség esetében nem terjed ki arra, amivel a lemondó hányada másoknak a lemondás után beállott kiesése következtében növekszik", ami összeíügg és összhangban van a Mt. 1909. §-ával, mely a növedékrészt több vonatkozásban önálló örökrésznek tekinti. Újításként fogható fel az 1778. és az 1789. §. 2. bekezdése, melyek szerint a cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes is jogérvényesen köthet lemondó vagy a lemondás hatályát megszüntető szerződést, ha azt a gyámhatóság jóváhagyja, holott mai bírói gyakorlatunk afelé hajlik, hogy az ilyen szerződést mint vissztehernélkülit, még gyámhatósági jóváhagyás esetében se tekintse a kiskorú gyámoltra, illetve gondnokoltra kötelezőnek. Nem minősül ellenben újításnak, hanem csupán jogunk szellemének megfelelő, megszövegezve eddig ugyan még ki nem mondott, de benne rejlő jogszabályok tételes szövegbe öntésének tekinthető az 1772. §. azon része, mely kimondja egyrészt, hogy a házasság megkötésének esetére a jegyes lemondhat a törvényes öröklésről, (holott a lemondáskor még nem áll a mai jogunk által megkövetelt törvényes öröklési kapcsolatban), másrészt hogy egymagáról a kötelesrészről is le lehet mondani s ez kétség esetében a törvényes öröklésre is kiterjed. Hasonló tekintet alá esik az 1779. §., mely kifejezetten is kimondja a lemondás hatályát megszüntető szerződés érvényességét. A többi §-ok bár természetszerűleg egységesebb és szabatosabb fogalmazásban majdnem szöveg szerint konzerválják a bírói döntésekben feltalálható mai jogunkat. Lemondás a törvényes öröklésről. 1772. §. Az örökhagyóval kötött szerződéssel az örökhagyó rokona, házastársa vagy a házasság megkötésének esetére jegyese, általában a törvényes öröklésre hivatott személy egészen vagy részben lemondhat a törvényes öröklésről is. Lemondani egymagáról a kötelesrészről is lehet. Lemondás a kötelesrészről kétség esetében lemondás a törvényes öröklésről is. Egyezik mai jogunkkal. A lemondó jegyesre nézve 1. a fentebbi bevezető megjegyzést. Bár az örökhagyó végintézkedéssel