Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. V. kötet. (Budapest, 1929)

Mt. 1790—1793. §§. Felmenők és oldalrokonok örökl. 85 részének meghatározásánál azonban csak azoknak a törzseknek száma jöhet figyelembe, mely törzsek után az örökhagyó hagyatékában törvényes öröklésre hivatott lemenők maradtak. E szerint csak az apai két nagyszülő jöhet számításba az örökrészek meghatározásánál; minélíogva az alperest illető örökrész a hagyatéki ingók egyharmad részének felel meg. (P. I. 3505/1926. J. H. II. 239.) Felmenők és oldalrokonok öröklése. 1790. §. Ha nincs sem ivadék, sem házastárs, törvényes örökösök egyenlő részekben a szülők. A kieső szülő helyett ivadékai örökölnek törzsönkint. Ha a kieső szülőnek ivadéka nincsen, helyette is a másik szülő örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az ivadéka. 1791. §. Ha a szülő és szülői ivadék sincsen, törvényes örökösök egyenlő részekben a nagyszülők. A kieső nagyszülő helyett ivadékai örökölnek törzsönkint. Ha a kieső nagyszülőnek ivadéka nincsen, helyette is nagyszülőpárja örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az ivadéka. Ha az atyai vagy az anyai ágon mindkét nagyszülő kiesik és ivadékuk nincsen, a másik ágbeli nagyszülőpár vagy ivadékai örökölnek. 1792. §. Ha nagyszülő és nagyszülői ivadék sincsen, törvényes örökösök egyenlő részekben a szépszülők. A kieső szépszülő helyett ivadékai örökölnek törzsönkint. Ha a kieső szépszülőnek ivadéka nincsen, helyette is szépszülőpárja örököl, ha pedig ez is kiesik, ennek az ivadéka. Ha az atyai vagy az anyai ágon az egyik szépszülőpár kiesik és ivadékuk nincsen, helyettük is az ugyanazon ágbeli másik szépszülőpár vagy ivadékaik örökölnek.