Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

88 Eljárás a házassági ügyekben. a legfontosabb t. i. a semmiségi perekben behozta. Már pedig ha az ügyészség házassági perben való közreműködésre nem lenne kvalifikálva, akkor ezekben a perekben legkevésbé lenne indokolt eljárnia. De ha a házassági törvény a perek egy részére azt már kimondotta, akkor a végleges perrendtartás megalkotásakor a többi házassági perben való közreműködését sem lehet mellőzni, mely közreműködés egyébként a német és a francia eljárásban jól bevált. Az ügyészi közreműködés nélkül és a házasságvédő intézmény fentartásával lehetetlen lenne a házassági pereknek hivatalból felülbírálását elejteni, már pedig igen nagy súlyt helyez arra, hogy ez ne maradjon fenn. Évenkint 4880 házassági per van folyamatban; az összes pereknek hivatalból felülbírálata a kir. táblákat és kúriát óriási és igen nagy részben felesleges munkával terheli meg, mert a házassági perek túlnyomó részéi tevő bontó perek rendkívül egyszerűek, amelyekben a fellebezést bátran rá lehet a felekre és a kir. ügyészre bízni. Ha a 8—10 évi fegyházbüntetést kiszabó ítélet fellebbvitelét rábízzuk az ügyészre, akkor nem indokolt ezeket a jelentőségre sokkal csekélyebb ügyeket minden esetben hivatalból felülvizsgáltatni, és pedig annál kevésbé, mert ahol akár a válóperek nagy száma, akár az első bírósági döntések helytelensége miatt szükség lehet arra, hogy a felső bíróság állást foglaljon, amikor tehát a közrend érdekében szükséges a közbelépés, mindig lehet az ügyészt utasítani, hogy bizonyos kérdésekben a felsőbíró állásfoglalását provokálja. A békéltetést a javaslat — bizonyos kivételes eseteket nem tekintve — nem fakultative, hanem kötelezően szabja meg. Azonban a békéltetés elmaradásának az eljárást megsemmisítő hatást azért nem tulajdonít, mert ha már a per folyamatban van, akkor lehetetlen a kereset előtti állapotot visszaállítani, mert a kereset előtti békéltetés hiánya ekkor már úgy sem pótolható. A javaslat sem szab elő a fellebbezési eljárásban kötelezően szóbeli tárgyalást, mert ha a felek nem akarnak tárgyalni, a határnapon nem jelennek meg, és elmaradásuk az ügy elintézését nem akadályozza. Kéri a javaslat rendszerének fentartását. Bizony Ákos Issekutznak az ügyészi közreműködés mellőzésére és a házasságvédői intézmény fentartására vonatkozó indítványát elfogadja, mert az ügyész hivatása a jogbiztonságra felügyelés lévén, nem fog a házassági ügybe beleavatkozni és a célt, melyet a javaslat meg akar valósítani, ezzel nem fogja elérni. Viszont a házasságvédői intézményen, amely eddig ugyan nem igen volt eredményes, megfelelő intézkedésekkel lehet segíteni és annak nagyobb súlyt kölcsönözni. A hivatalból való felülbírálás intézményét azonban ő sem tartja fenn, mert a fellebbvitel mégis csak a felek dolga és ha a házassági intézmény érdekében van rá ok, a házasság védője fogja az ügyet felvenni. A hivatalból való felülbírálat a mellett, hogy az ügyet elhúzza,