Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 595. §. Te. 52. §. Mi. a Te. 52. §-ához. A Pp. 595. §-a szerint a fizetési meghagyás ellen-ellentmondásnak van helye; ha az adós a fizetési meghagyásnak a kézbesítéstől számított 15 nap alatt ellent nem mondott, a Pp. 596. §-a szerint a hitelező kérelmére a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye, a Pp. 598. §-a szerint azonban, ha az előbb említett 15 napos el' ^; mondási idő el is telt, a végrehajtást rendelő végzé-^ \éz_ besítésétől számított további 15 nap alatt még ^^{a \ehet ellentmondást előterjeszteni, és csak ez határidő lejártával lesz a fizetési meghagyás, ha ellentmondással meg nem támadták, a jogerős ítélettel egv^- hatályú olyan értelemben, hogy most már ellene csak perújításnak van helye. Az ellentmondási határidőneK el La kitolása egyik oka annak, hogy a hitelezők csak a legritkább eseuv_kben élnek ezzel az intézménnyel. A fizetési meghagyás intézménye, aJöely nagymértékben alkalmas az eljárás gyorsítására, a bíróság íéher-mentesítósére és a perköltségek csökkentésére, mai jogunkb&fcr rendszerint csak arra szolgál, hogy a hitelező annak segítségével a különben községi bíróság hatáskörébe tartozó pert közvetlenül a járágsbíróság elé vihesse. A Te. ennélfogva, hogy a fizetési meghagyás intézményét a behajtás alkalmas eszközévé tegye, megszűnteti azt a lehetőséget, hogy az adós — semmibe véve az első ellentmondási határidőt — bevárhassa a végrehajtás foganatosítását, illetőleg a végrehajtást elrendelő végzésnek abból az alkalomból történt kézbesítését, ós még ezután is élhessen ellentmondással. A Te. szerint már az első ellentmondási határidő komoly záros határidő, ami annyit jelent, hogy elmulasztása miatt a Pp. 451. §-a szerint igazolásnak van helye, az igazolás hiányában azonban a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ellene az adós csak perújítással élhet. Ez a szabályozás már azért is szükséges, mert ha fizetési meghagyásos kérelem a járásbírósági eljárásban bizonyos értékhatáron aluli ügyekben a követelés érvényesítésének kötelező formája, gondoskodni kell arról is, hogy ez az intézmény a követelések behajtására alkalmas legyen. Igaz ugyan, hogy a fizetési meghagyásos eljárásnak ez a szigorítása azzal az aggodalommal találkozik, hogy az írni nem tudó járatlan adósok az ellentmondást esetleg el fogják mulasztani és ilykép ebből nehezen helyrehozható kár keletkezhetik. E veszély kikerülésére ügyviteli úton gondoskodás fog történni, hogy az ilyen felek a fizetési meghagyás különös alakja útján is figyelmessé tétessenek arra, hogy szigorú bírói parancscsal állnak szemben, amely tétlenségük esetében feltétlenül érvényes lesz. Az ellentmondás folytán keletkező pert a törvényjavaslat azzal akarja megrövidíteni, hogy az ügyvéd ellenjegyzésével el-