Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

4S Fizetési meghagyásos eljárás. nyesítse és ö e jogával él, nem lehet kötelezni ot arra, hogy fizetési meghagyás iránti kérelmet adjon be. Ily módon ez a rendelkezés nem érinti pl. a konyvkivonati illetékességet (Pp. 32. §.), valamint a többi különös illetékességi okokat. Ha pl. könyvkivonati illetékesség alapján a budapesti bejegyzett kereskedő. Szegeden lakó kereskedő elleni követelését a budapesti bíróságnál érvényesítheti, ebben az esetben ő nem esik el a könyvkivonati illetékességtől, mert nem köteles követelését fizetési meghagyás útján érvényesíteni, hanem közvetlenül keresetlevelet adhat be. Ez a §. nem érinti a Pp. 758. §-ának azt a rendelkezését, hogy a községi bíróság hatáskörébe tartozó követelést a hitelező a járásbíróság előtt fizetési meghagyás útján érvényesíthet. E rendelkezésnek esetleg szükségessé váló módosításáról a 2. §-nak indokolása emlékezik meg. Ha a hitelező a fizetési meghagyás kötelező igénybevételére vonatkozó törvényes rendelkezést olykép kívánná megkerülni, hogy a járásbíróság területén vagy székhelyén kívül lakó adóstársat kohol vagy a követelés összegét a valódinál magasabbra teszi, az ily eljárás ellen védelmet nyújt egyrészről a Pp. 430, §-a, amely szerint a bíróság még a pernyertes felperest is marasztalhatja a perköltségben, ha ő törvény ellenére csalárdul fizetési meghagyás helyett tárgyalást eszközölt ki, másrészről pedig a Pp, 222, §-a, amely szerint pénzbírsággal kell büntetni azt a felet vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére nyilvánvalólag alaptalan tényt állít, Ha e téren gyakoribb visszaélések volnának tapasztalhatók, az igazságügyi kormányzat felügyeleti úton is oda fog hatni, hogy a bíróságok azok ellen a megfelelő intézkedéseket alkalmazzák. Jegyzet. Járásbírósági hatáskör: 1. §,; visszautasítás: 591, §. — V. ö. 758. §. ut. bek. A fizetési meghagyás illetékes bírósága. 589. §. Fizetési meghagyás kibocsátására az a járásbíróság illetékes, amely a követelésre nézve per esetében illetékes lenne, feltéve, hogy a fizetési meghagyás az adósnak a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Mi. A Pp. eltérően az 1893: XIX. t,-c, 2, §-ától, csak akkor állapítja meg a perre illetékes járásbíróságnak illetékességét a fizetési meghagyás kibocsátására, ha a fizetési meghagyás az adósnakta bíróság területén vagy ha a székhely nem tartoznék területéhez, székhelyén kézbesíthető, A Pp, ezzel meg akarja könnyíteni az ellentmondást, anélkül, hogy ahhoz a bonyolódott szabályozáshoz folyamodnék, amelyet az 1893- XIX