Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 589—590. §i§. 49 t.-c. 9. §-a a más járásbíróság területén kézbesített fizetési meghagyás elleni ellentmondásra megállapít. Jegyzet. Illetékesség: 19—29., 31., 32., 34—37., 40„ 41., 43—47., 760. §§. — Visszautasítás: 591. §. A fizetési meghagyási kérelem. 590. §. Fizetési meghagyás kibocsátása szóval vagy írásban kérhető. A kérelemnek magában kell foglalnia: 1. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, lakásuk és esetleg tartózkodási helyük szerint; 2. azoknak a tényeknek a megjelölését, amelyekből a hitelező követelését származtatja; ha a követelésről okirat van kiállítva, erre hivatkozni kell; ha a törvény a hatáskört vagy az illetékességet okiratra alapítja, az okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban (kivonatban) be kell mutatni; 3. a követelés tárgyának és mennyiségének, valamint járulékainak határozott előadását; ha a követelés több tételből áll, mindegyik tételt alapja, tárgya és mennyisége szerint elő kell adni; 4. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Az írásban előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a bíróságot is. Ha a követelés nem készpénzre irányul, a hitelezőnek meg kell határoznia azt a pénzösszeget, amelyet a teljesítés helyett elfogadni kész. A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Az utóbbi esetben elő kell adni, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban vagy minő összegben terheli. Ha az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ezt külön ki kell fejezni. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése a kereset beadásának hatályával bir. A fizetési meghagyás kibocsátása iránt írásban beadott kérelemhez csatolni kell az 592. §-ban meghatározott Fabinyi: Polgári perrendtartás. II. 4