Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

46 Fizetési megnagyasos eijaras. meghagyás intézménye nem valósította meg egészen a hozzá fűzött várakozásokat. A felek azt aránylag csekély mértékben veszik igénybe, aminek az 1893: XIX. t.-c. egyéb fogyatkozásain kívül főoka az, hogy az ellentmondást a törvény szerfölött megkönnyítette és így az a helytelen következmény állott be, hogy a fizetési meghagyások nagy részét ellentmondással támadják meg. A Pp. ebből az okból — habár az adósnak védelmét teljes mértékben biztosítja — az 1893: XIX. t.-c. több részletét, amelyek az ellentmondásnak túlságosan kedveztek, módosítja s az eljárást egyszerűsíti azzal, hogy az adós ellentmondása következtében a bíróság hivatalból tűz határnapot a tárgyalásra. II. Még tovább megy és a járásbíróságok tehermentesítése érdekében különösen kedvezményezi a fizetési meghagyást a Te., amelynek ezt az eljárást lényegesen módosító rendelkezéseit (Te. 49—53. §§.) indokolásukkal egvütt a Pp. 588., 590., 591., 595—601., 603—604. és 612. §-ainál közöljük. A leglényegesebb újítás az, hogy 400 pengőig terjedő követelésnek a járásbíróság előtti érvényesítésénél a fizetési meghagyás kötelező (Te. 49. §.) és hogy a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítésétől számított 15 napon belőli ellentmondás lehetőségét, amelyet a Pp. 598. §-a megengedett, a Te. 52. §-a eltörli. III. A Te. 49—52. §-ára vonatkozó életbeléptető és átmeneti rendelkezéseket 1. a Ter. 12. §-ában a Pp. 605. §-a után. A fizetési meghagyás esetei. 588. §. Fizetési meghagyás útján érvényesíthetők azok a követelések, amelyek készpénzfizetésre vagy helyettesíthető dolgok, avagy értékpapirosok szolgáltatására irányulnak, ha per esetére a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Te. 49. §. A Pp. 588. §-át a következő rendelkezés egészíti ki: Ha a követelés négyszáz pengőt meg nem haladó készpénz fizetésére irányul és fizetési meghagyás újtán érvényesíthető, a követelést csak fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. Ilyen esetben a beadott keresetlevelet is fizetési meghagyás iránti kérelemnek kell tekinteni. Az előbbi bekezdés nem nyer alkalmazást, ha az adós, és ha többen vannak, valamennyi adós nem lakik vagy nem tartózkodik a követelésre per esetében illetékes járásbíróság területén vagy székhelyén; ilyen esetben tehát, ha a hitelező keresetlevelet adott be, a keresetlevél elintézé-