Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 586—587. §§. 45 annak a bíróságnak illetékességéhez tartoznak, amelynek területén az ingatlan fekszik. Ha az ingatlan több bíróság területén fekszik, a per e bíróságok bármelyike előtt megindítható. Mi. Minthogy az 584. §. 1., 3. és 5. pontjában említett perek szoros összefüggésben vannak az ingatlannal, amelyre vonatkoznak és legcélszerűbben az ingatlan fekvésének helye szerint illetékes bíróság előtt folytathatók le, a Pp. a 39. §-nak a lex rei sitae elvén alapuló szabályát ezekre a perekre is kiterjeszti. Jegyzet. A 2. és a 4. p.-ban felsorolt perekre az ingatlan fekvésének illetékességét a 39. és a 40. §. határozza meg; a többi, a 6—9. p.-ban felsorolt perek a rendes illetékességi szabályok alá esnek. 587. §. Amennyiben az 583—586. §-okból más nem következik, ez a törvény a bányaügyekben való bíráskodásra is alkalmazandó. A sommás (rövid útú) visszahelyezési és határperrel a jog iránti kereset össze nem köthető. Mi. A Pp. csak a bányaügyek különszerű természetének megfelelő mértékben állapítja meg ezekben az ügyekben való bíráskodás szempontjából a szükséges eltéréseket és kiegészítéseket és szem előtt tartva azt, hogy a per rendje minden ügyre nézve lehetőleg egységes legyen, az 583—587. §-okban megvont kereten túl a bányaügyekben a perrendtartás közönséges szabályainak alkalmazását rendeli. A 2. bek.-t — 1910. nov. 24-én tartott 43. ülésében — a képviselőház plénuma vette fel. Jegyzet. A sommás visszahelyezési perekben a járásbíróság az 535—581. §-ok szerint fog eljárni az 587. §. második bekezdésében meghatározott eltéréssel; a fellebbezési bíróság a törvényszék. NYOLCADIK CIM. Fizetési meghagyásos eljárás. I. Mi. Midőn törvényhozásunk az 1893: XIX. törvénycikkel a fizetési meghagyásos eljárást nálunk meghonosította, ezzel azt akarta elérni, hogy a nem vitás követelések behajtása körüli eljárást egyszerűbbé, olcsóbbá tegye. Az 1893: XIX. törvénycikknek azonban ezt a célt nem sikerült teljesen elérnie. Az ezzel a törvénnyel létesített fizetési