Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

168 Törvényesség megtámadása. A házasság felbontása és az ugyané házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenítése iránti kérelmeket egy keresetben lehet előterjeszteni. (B. 4156/916. Pdt. II. 324. 1.) 698. §. Az 1894: XXXI. t.-c. 128. §-a értelmében cselekvőképességében korlátolt szülőnek ebben a perben perbeli cselekvőképessége van. Az 1894: XXXI. t.-c. 127. §-a értelmében cselekvőképtelen szülő nevében törvényes képviselője járhat el, akinek a kereset megindításához a gyámhatóság különös meghatalmazására van szüksége. Mi. Minthogy a gyermekre életbevágó kérdés éppen azon fordul meg, hogy a gyermek a férj gyermeke-e és ha a férj ezt nem vonja kétségbe, más sem vitathatja az ellenkezőjét, ezért indokolt az 1894: XXXI. t.-c. 69. §-ának példájára az a szabály, hogy a cselekvőképességében korlátolt férjnek ebben a perben perbeli cselekvőképessége van, ami a felek perbeli egyenlőségének elvénél fogva ennék a képességnek a nő részére megadását is maga után vonja. Magától érthető, hogy nincs perbeli cselekvőképessége annak, aki az 1894. évi XXXI. t.-c. 127. §-a értelmében cselekvőképtelennek tekintendő; helyette a törvényes képviselőt ruházza fel a Pp. a megtámadás jogával, azonban csak a gyámhatóság különös meghatalmazása alapján. Jegyzet. Az 1877: XX. t.-c. 127. és 128. §-t 1. a 643. §. kapcsán. 699. §. A perben a kir. ügyész (főügyész, a kir. Kúria előtt a koronaügyész) is részt vehet. Evégből a kir. ügyészt minden határnapról hivatalból értesíteni és a feleknek kézbesítendő iratokat és határozatokat vele is közölni kell. Az értesítés és közlés módját rendelet szabályozza. Jogában áll az iratokat megtekinteni, a hozandó határozatra nézve indítványt tenni, a gyermek törvényessége érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni, valamint fellebbvitellel élni. Mi. Mint már említve volt, a közérdek ebben a perben is megköveteli az officialitás elvének az érvényesülését; ennek folyományaképpen tehát itt sem mellőzhető a közérdeket képviselő hivatalos személynek, a kir. ügyésznek közreműködése. Minthogy a közérdek úgy a törvényesség megvédésében, mint a valóban fennálló törvénytelenség kiderítésében fennforog, a kir. ügyész itt a közérdek képviseletére alkalmasabb közegnek mu-