Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 698—701. §§. tatkozik, mint az árvaszéki ügyész, aki hivatása szerint a kiskorú érdekeit köteles megóvni. A kir. ügyész részvétele ezekben a perekben ugyanolyan, mint a 644. §. értelmében a házassági semmisségi perekben: ő félként vesz részt az eljárásban és mind a törvényesség, mind a törvénytelenség érdekében fölléphet, Ib. A törvényesség megtámadása iránti perben nem szükséges a kir. ügyésznek félként való részvétele, hanem elég, ha ö a perbe beavatkozhatik; ezért a bizottság az első bekezdésből a „félként" szót kihagyta. A második bekezdés végére a bizottság a 644. §-hoz javasolt módosításnak megfelelően azt a rendelkezést vette fel, hogy: „Az értesítés és közlés módját rendelet szabályozza". Végül az utolsó bekezdésben az „a tényeket és bizonyítékokat" szavak elé a következő szavakat illesztette be: „a gyermek törvényessége érdekében", mert csak ily irányban tartja indokoltnak, hogy az ügyész tényeket és bizonyítékokat hozhasson fel. Jegyzet. A kir. ügyész értesítésének és a közlésnek a módját a Tüsz. 156. §-a szabályozza, amelyet a 644. §. kapcsán közlünk. 700. §. A férj, vagy a gyermek halála esetében a 676. §-nak a semmisségi perre vonatkozó rendelkezése megfelelően alkalmazandó. Mi. A fél vagy gyermek halálával megszűnik a közérdeknek az az indoka, amely a törvényesség kérdésének tisztázását követeli s a contra omnes hatállyal való eldöntést igényli. Következménye ennek az, hogy a per ebben az esetben megszűnik. A 676. §-ban tett kivétel indokai itt is fennforognak. 701. §. Ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesiti, ebben a perben ez a cím nem nyer alkalmazást. Nem nyer továbbá alkalmazást ez a cím a törvénytelen gyermek atyjának megállapítása iránti perekben sem. Mi. A 701. §. kizárja az ebben a címben szabályozott eljárás alkalmazását az olyan perekben, amelyekben az ítélet nem mindenkivel szemben hatályos. Nincs ok, hogy miért legyen ebben az esetben eltérés a peres eljárás általános szabályaitól. A törvénytelen származást megállapító ítéletben felesleges a gyermeket a törvényes apa nevének viselésétől eltiltani, mert a törvénytelen származásúnak kimondott gyermek bírói határozat nélkül is csupán az anyja s nem a törvényes apa nevét használhatja. (K. 2848/1914. Pdt. I. 157.)