Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

166 Törvényesség megtámadása. Ha a közigazgatási hatóság az utólagos házasságkötés általi törvényesítésnek az anyakönyvi feljegyzését megtagadta, az atya által a törvényesítés kimondása iránt az anya és a gyermek ellen indított kereset polgári perútra tartozik. (Kolozsvári tábla P. III. 2671/1915. Pdt. II. 173.) A törvénytelen gyermek anyja áz utólagos házasság általi törvényesítés kimondását polgári perúton kérheti a természetes atyával, mint alperessel szemben. A kir, ügyész e perben a törvénytelenség érdekében be nem avatkozhatik. (9211/915. Pdt. II. 248.) A házasság felbontása és az ugyané házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenítése iránti kérelmeket egy keresetben lehet előterjeszteni. (Bpesti tábla P. III. 4156/1915. Pdt. II. 455.) Születés törvényességének megtámadása iránti perben az ítélet rendelkező részébe nem tartozik annak a kijelentése, hogy a kiskorú alperest nem a felperes nemzette és hogy az alperesek a törvénytelen származás elismerésére köteleztetnek. (Rp. III. 4398/1915. Pdt. II. 471.) Születés törvényességének megtámadása iránti perben a feleknek nincs joguk ahhoz, hogy a tanuk megesketéséről lemondjanak; és a meg nem esketett tanúk vallomása részbizonyítékul el nem fogadható. (Rp. 7159/1915. Pdt. II. 472.) Az a gyermek, aki törvényes házasságban született és saját törvényes születésének megtámadására kereseti joggal nem bir, annak megállapítása iránt sem indíthat keresetet, hogy c az anyja későbbi férjének — utólagos házassággal törvényesített — gyermeke. (Rp. III. 7527/1916. Pdt. II. 473.) Születés törvényességének megtámadása iránti keresetre a Pp. kizárólagos illetékességet meg nem állapítván, az az alperesekre általánosan illetékes bíróságnál megindítható. (Rp. III. 1014/1916. Pdt. II. 476. sub. II.) A gyermek törvénytelenítése iránti perben a félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Az ennek ellenére esküre bocsátott felperes vallomása ajapján, jogszabálysértéssel megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárás alapjául nem szolgálhatván, a felülvizsgálati bíróság a születés törvényességének vélelme alapján határoz. A gyermek törvénytelenítésének kérdése mindkét alperessel szemben csak egységesen bírálható el. (P. III. 2845/1923. Pdt. IX. 180. sub. I—II.) A kereszteltek anyakönyve csupán a születés és keresztelés tényét igazolja, közokirat erejével, de a születés törvényes vagy törvénytelen voltát bírálni és eldönteni az anyakönyvvezetőnek nem áll jogában. Ennélfogva a törvénytelen származásnak az anyakönyvben, bár a felettes püspöki hatóság rendeletére történt bejegyzése, a születés törvénytelensége te-