Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. II. kötet. (Budapest, 1931)

PP. 668—669. §§. gedö szabálya a 231. §-nak felel meg és a házassági kötelék lehető fentartásának előmozdítását célozza. Jegyzet. Ez a §. az előkészítő eljárásban is alkalmazandó. Tények és bizonyítékok hivatalból figyelembevétele. 669. §. Semmisségi perekben a bíróság hivatalból is figyelembe veszi azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a felek részéről a kereseti és viszontkereseti kérelem megalapítására felhozott okok megítélésére befolynak. Az ily tények és bizonyítékok felől a feleket a határozathozatal előtt meg kell hallgatni. Azok a szabályok, amelyek a tényállításokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti elismerésnek, joglemondásnak vagy beismerésnek következményeit megállapítják, semmisségi perekben nem alkalmazhatók. Hogy a bíróság előtti beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonítani, a bíróság a 270. §. szerint ítéli meg. A tanúknak, a szakértőknek vagy az ellenfélnek esküjét a felek el nem engedhetik. Afélnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Egyességi eskünek, valamint <x felektől megállapított eskünek (377. §.) nincs helye. Mi. A legfontosabb eltérés, amelynek a házassági eljárásban az általános polgári peres eljárással szemben érvényesülnie kell, a rendelkezési és a tárgyalási elvnek megszorítása és ezzel kapcsolatosan az offieialitás elvének erősebb érvényesülése. Ez az eltérés a házassági ügyek természetéből, nevezetesen pedig az anyagi házassági törvény azon szabályaiból következik, amelyek a házassági viszony tekintetében a felek rendelkezési jogosultságát a közérdek szempontjából nagy mértékben megszorítják. Az anyagi jog ezen rendelkezéseinek megfelelő kifejezést kell találniok az eljárás szabályozásában is, mert különben a felek perbeli cselekményeikkel és mulasztásaikkal nagyon könynyen kijátszhatnák az anyagi törvény által elérni szándékolt célt. A házassági eljárásnak szóbanforgó sajátsága a Pp. 669., 670. és 672. §-ában jelentkezik, amelyek kimondják, hogy a bíróság a felektől kérelmeik megalapítására felhozott okok megítélésére befolyással biró tényeket és bizonyítékokat bizonyos korlátok között hivatalból is figyelembe veszi és a bizonyítás és a mulasztás szabályait módosítják akként, hogy a felek tényei 9*