Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

02 Teljesítési hely illetékessége. data alapján meg kellett állapítani. (P. IV. 2944/1922. Pdt. VIII. 27.) A teljesítési hely illetékessége. 29. §. Szerződés fennállásának vagy fenn nem állá­sának elismerését, a szerződés teljesítését vagy felbontá­sát, valamint a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó perek a szerződés teljesítése helyének bírósága előtt is megindíthatok, ha a teljesítés helye okiratból megállapítható, vagy ha az idézés az al­peresnek a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Több teljesítési hely közül az illetékességet bármelyik megállapítja. Részletügyletből származó követelésre nézve az ille­tékesség a jelen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben e §. alapján meg nem állapitható. Mi. A Pp. abból kiindulva, hogy a bíróság hivatalból köte les ügyelni arra, hogy senkit illetéktelen bíróság elé ne vonja­nak és ily módon a jogvédelmet reá nézve ne nehezítsék, nem elégszik meg a teljesítési hely illetékességének megállapításában a felperes puszta állításával és ily puszta állításra nem enged­heti meg az alperes idézését valamely egyébként reá nézve nem illetékes, esetleg távoleső bíróság elé. Ha a 140. és a 141. §. rendeli, hogy a bíró már az idézés kibocsátása előtt hivatalból vizsgálja illetékességét, gondoskodni kell arról is, hogy ez a vizsgálat lehetséges legyen. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a teljesítési hely csak írásbeli kikötés alapján állapítja meg az illetékességet. Ez már csak azért is szükséges, mert ha a 45. §. szerint az illetékességi alávetéshez teljes hitelű okiratot kíván, a teljesítési hely kikötése esetében, melynek perjogi hatálya ugyanaz, mint az illetékességi alávetés hatálya, az ok­iratot szintén meg kell kívánni az illetékesség megalapításához. Az okirati kikötés követelményétől csak akkor tekint el a Pp., ha az idézés az alperesnek a teljesítési hely bíróságának a területén vagy székhelyén kézbesíthető. Ez a szabályozás, — amely alperesre nézve sem hátrányos — a vásári illetékesség külön megállapítását feleslegessé teszi és nem veszedelmes, miután a bíróság a kézbesítési bizonyítványból meggyőződik ar­ról, hogy az illetékességnek ez a feltétele fennforog-e, vagy nem. Jegyzet. 1. Az okiratnak nem kell a 317. §-nak megfele­lően kiállítva lenni. Az okiratot a keresetlevélhez kell csatolni­129. §.; az alperes elmaradása esetében a perfelvételi tárgya-

Next

/
Thumbnails
Contents