Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

30 Pertárgy értéke. A per tárgya értékének vizsgálata és megállapítása. 5- §. A per tárgyának a felperes által előadott értéke — amennyiben az a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben valószínűtlennek nem mutatkozik — a hatáskör megállapításában mindaddig irányadó, míg azt az alperes vitássá nem teszi. Egyébként a bíróság a per tárgyának értékét hatáskörének megállapítása céljából belátása szerint állapítja meg. E megállapításnál a felek részéről ajánlott bizonyítás felvételét mellőzheti, de hivatalból is tudakozódhatik, szemlét tarthat és szakértőket is meghallgathat. Amennyiben más adat nincs, ingatlan értékét hatósági adó- és becslési bizonyítvánnyal igazolt becsérték alapján kell megállapítani. Nem pénzkövetelés iránt indított perekben a járásbíróság a fellebbvitel szempontjából jelentőséggel biró értéket (476., 513., 521., 525., 545., 550. §§.) a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni köteles. Azokban az ügyekben, amelyek a per tárgyának értékére tekintettel tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, a per tárgyának értéke a fellebbviteli eljárásban sem tehető háromezer P-nél nagyobbra, kivéve, ha a fellebbviteli bíróságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik-e. 1930: XXXIV. t.-c. 3. §. A Pp. 5. §-át a következő rendelkezés egészíti ki: Ha a felperes nem pénzkövetelés iránt indított perben a keresetlevélben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget elfogad, vagy ha vagylagos kérelmet terjeszt elő pénzösszegben marasztalásra, a per tárgyának értékét nem lehet ennél a pénzösszegnél magasabbra tenni. Min. ind. a Pp. 5. §-ához: A Pp. rendszere szerint a bíróság úgy hatáskörét, mint illetékességét már a kereset beadásakor hivatalból köteles megvizsgálni, (140., 141. §§.) az értéket tehát már a kereset beadása után az idézés kibocsátásakor meg kell állapítani, amikor az még az alperes nyilatkozatának hiányában vitássá sem válhatott.