Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

18 Járásbírósági hatáskör. Mindaddig, míg a szerződés érvénytelenítve nincs, az ab­ban foglalt hatásköri kikötés anyagilag érvényesnek tekintendő. (P. V. 5841/1922. Pdt. VIII. 30.) Ha alperes bejegyzett vagy bejegyzésre köteles kereskedő és magát a járásbírósági hatáskörnek oly okiratban vetette alá, melyet két tanú nem előttemezett, a járásbíróság hatásköre megáll. (Bp. tsz. 1914. I. D. 481. Pdt. I. 315.) I. A hatásköri kikötés érvényessége szempontjából ele­gendő, ha a Pp. életbelépése előtt kiállított okirat megfelel a Pp. 1. §. 2. a) pontjának. — II. Ha a felek a szerződésből keletkező peres kérdések elbírálására nézve egy meghatározott járásbíróság illetékességének vetették alá magukat, ez a járás­bírósági hatáskör kikötését is magában foglalja. — III. Járás­bírósági hatáskör kikötését tartalmazó okirat törvényben előírt külkellékei szigorúan értelmezendők. (Bp. tábla P. II. 79.231/1916. Pdt. III. 32.) A magyarázásnak az okiraton való tanúsítását, a polgári perrendtartás 1. §. 2. a) pontja, 45. §-a és 317. §-a szempontjá­ból nem pótolhatja a tanuknak a megmagyarázás megtörténtét bizonyító vallomása. (P. VI. 3205/1918. Pdt. V. 39.) A 2. b) ponthoz. Egyes haszonbéri ügyek vegyes bíróság elé tartoznak. A Pp. szempontjából a feles bérletet is haszonbérleti szerződésnek kell tekinteni: Ppé. 90. §. E perek értékre tekin­tet nélkül akkor is járásbíróság elé tartoznak, ha a perben magának a bérleti vagy haszonbérleti viszonynak a fentartása vitás és akkor is, ha a kereset kártérítésre irányul. L. még 6. §. 7. p., 9. §., 41. §. és a 415. §. 5. pontját. A bérleti viszo­nyok megszüntetését tárgyazó külön eljárás: Pp. 621—638. §§. Az a kereset, amely abból ered, hogy a felperes ponyvát, tehát nem elhasználásra szánt ingót engedett át használatra az alperesnek azzal, hogy az ennek fejében ellenszolgáltatást teljesíteni (díjat fizetni) és a használat után a ponyvát vissza­adni köteles, mint ingóbérleti viszonyból származó kereset, értékre való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Bp. tábla P. II. 2814/1915. Pdt. III. 33.) Zsákkölcsönzés nem bérleti-, hanem kölcsönszerződés és így az ebből származó kereset nem esik a Pp. 1. §. 2. b) pontja alá. (Debreceni tábla P. II. 926/1917. Pdt. III. 155.; téves hatá­rozat.) Ha az adásvételi szerződés szerint a vevőnek jogában állott az ingatlanban még bizonyos ideig bent maradni, ezzel a felek között bérleti viszony nem keletkezett és a vevő ellen az ingat­lan birtoka iránt indított kereset nem esik a Pp. 1. §. 2. b) pontja alá. (P. VI. 4855/1921. Pdt. VII. 119.) A bérlet tárgya nemcsak dolog (testi tárgy), hanem jog is lehet. Ha tehát a kereseti követelés alapját képező szerződés­ben alperes a kiadásában megjelenő hetilapban közzéteendő

Next

/
Thumbnails
Contents