Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

168 Mellékbeavatkozás. A féllel közlendő határozatokat és iratokat a mellékbeavatkozóval is közölni kell. Ha a perben hozandó ítélet jogereje a mellékbeavatkozónak az ellenfélhez való viszonyára is kiterjed, cselekményeire a 80. §. megfelelően alkalmazandó. Mi. Ez a §. a mellékbeavatkozó perbeli cselekményeinek körét határozza meg. Ő rendszerint segédkezik (causae adesse) annak a félnek, akivel érdekviszonyban van, tehát a fél mellett és nem vele ellentétben működik, következésképen cselekményének a félre nézve csak annyiban lehet hatálya, amennyiben az a fél cselekményével ellentétben nem áll. Az említett szabály alól csak akkor van kivételnek helye, midőn a perben hozandó ítélet hatásában reá is kiterjed, például a perfeljegyzés után telekkönyvi jogot szerzett beavatkozónál. Ilyen esetben reá a 80. §. megfelelően alkalmazandó. Jegyzet. A mellékbeavatkozás költsége: 429., 433. §§. A végr. törv. 96. §. 3. bekezdése szerint az igényperekben hozott ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő közötti jogviszonyra hatállyal nem bir, ennélfogva a Pp. 88. §-ában foglaltakra figyelemmel a végrehajtató érdekében a végr. törv. 92. §-a alapján az igényperben beavatkozott végrehajtást szenvedett, perjogi állását illetőleg a Pp. 80. §-ában szabályozott jogkörrel biró pertársnak nem tekinthető, hanem csak oly mellékbeavatkozónak, aki a fél érdekében a pernyertesség elősegítése céljából a per állása szerint megtehető, de a fél perbeli cselekményeivel ellentétben nem álló cselekményeket véghezvinni jogosítva van. (Pp. 84., illetve 88. §. első bekezdése.) Ily beavatkozó ügyfélként ki nem hallgatható és a perköltségben pernyertes ellenfél javára a Pp. 433. §-a értelmében nem marasztalandó. (1916. márc. 18. P. IV. 918. Pdt. II. 524.) Az alsóbírósági eljárásban részt nem vett mellékbeavatkozó csak az általa támogatott fél részére nyitva álló határidőa belül élhet — beavatkozással kapcsolatos — fellebbvitellel. (P. IV. 2883/1921. Pdt. VII. 11.) Azt a tényállást, amely szerint a kereset alapjául szolgáló ügylet büntetendő vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekménynek minősül, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból észleli. Az ellenkezőnek a beismerése nem joghatályos; az alperest támogató beavatkozó tehát nincs elzárva attól, hogy az alperesnek ilyen hatálytalan beismerésével ellentétes, de végeredményben az alperes pernyertességét elősegítő védekezést előterjeszthessen. (1921. okt. 13. P. IV. 1772. Pdt. VII. 117.) A felperest támogató mellékb'avatkozó a felperestől költségmegtérítést nem igényelhet; ellenben mindketten a pernyertes alperes javára a perköltségekben külön-külön marasztalandók. (P. III. 2297/1923. Pdt. IX. 161.)