Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

164 Mellékbeavatkozás, Mellékbeavatkozás. 84. §. Aki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban levő per az egyik fél javára dőljön el, a fél pernyertességének elősegítése céljából a perbe beavatkozhatik (mellékbeavatkozás). A törvénynek a mellékbeavatkozásra vonatkozó rendelkezései azokban az esetekben is alkalmazandók, amelyekben a mellékbeavatkozást külön törvény engedi meg Míg a főbeavatkozási per önálló per jellegével bir, addig a mellékbeavatkozás járulékos természetű. A mellékbeavatkozó nem önálló perfél, akinek a peres felektől eltérő érdeke van, hanem segédje annak a félnek, akinek pernyertessége érdekében áll. Ez határozza meg viszonyát és perbeli cselekvési körét a peres felekkel szemben. A mellékbeavatkozónak a felek beleegyezésétől független joga van arra, hogy az eljárásban résztvegyen és pedig a törvény által meghatározott sui generis szerepkörrel, amelyben az illető felet bizonyos perbeli cselekményekkel támogathatja s egyúttal pervitelét ellenőrizheti. A mellékbeavatkozás puszta tényéhez az a specifikus jogkövetkezmény fűződik, hogy a mellékbeavatkozó a peres féllel szemben az ítélet helytelenségét sikerrel nem állíthatja s a fél hibás pervitelére is csak bizonyos korlátok között hivatkozhatik. Nevezetesen csak akkor emelheti a hibás pervitel kifogását (exceptio male gesti processus), ha a fél őt perbeli cselekményeiben akadályozta vagy ha a fél a csak előtte ismeretes támadó vagy védő eszközöket szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból fel nem hozta, vagy ha a beavatkozás idejében a per már oly stádiumban volt, hogy a beavatkozó már nem cselekedhetett sikeresen. Az 1868: LIV. t.-c. 79. és 82. §-a és utóbb az 1881: LIX. t,-c. 9. és 10. §-a csak a perbehívott beavatkozásáról rendelkeznek. Más törvényeink szerint azonban egyes különös esetekben helye van az önkéntes mellékbeavatkozásnak is. így beavatkozási jog illeti a csődtörvény 26, §. értelmében a csődhitelezőket a megtámadási perbe, — a végrehajtási törvény 92. §-a értelmében a végrehajtási igényperbe a végrehajtató jogának megvédése végett a végrehajtást szenvedettet — a végrehajtási törvény 119, §-a értelmében a törvényes zálogjoggal biró hitelező által a végrehajtást szenvedő ellen indított perbe az érdekelteket, a végrehajtási törvény 161. §-a értelmében, ingatlanra vonatkozó telekkönyvileg feljegyzett tulajdoni igény iránti perbe az ingatlanra a tulajdoni igény után bejegyzett zálogjoggal bíró végrehajtatót, Ezekre az esetekre tekintettel az 1893: XVIII. t.-c. 140. §-ában a perbehívotton kívül a beavatkozásra jogosítottakról is beszél.