Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)
156 Pertársak. társakkal szemben is hatályosak, akik valamely határnapot vagy határidőt elmulasztanak, amennyiben maguk cselekvőleg nem lépnek fel. Ez a szabály nem terjed ki az egyességre, az elismerésre és a joglemondásra. Az első bekezdés eseteiben a pertársak ellentétes vagy eltérő előadásainak befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per körülményei szerint ítéli meg. Mi. A 79. §. általános szabálya alól a Pp. két esetre kivételt tesz. Hogy mikor forog fenn ez a két eset, azt az anyagi jog szerint kell megbírálni. A vitás jognak egységes eldöntése szükségképi, pl. abban az esetben, midőn telki szolgalom iránt az uralkodó teleknek hányadrészben való tulajdonostársai perelnek vagy a szolgáló teleknek hányadrészben való tulajdonostársai vannak perelve. Ugyanily eset forog fenn akkor, ha a perben hozott ítélet törvényes szabálynál fogva kiterjed harmadik személyekre; például a telekkönyvi jog kitörlése iránti perben hozott ítélet, ha a per feljegyeztetett, kiterjed azokra, akik a feljegyzés után jogot szereztek; ugyanez az eset forog fenn továbbá akkor is, ha az előjegyzett zálogjogra alzálogjogot szerzetteket a követelés fenn nem állása iránt indított perbe beidézik. Az ilyen esetekben tehát a határnapot vagy határidőt mulasztó pertársakra nézve a cselekvő pertársak cselekményei hatályosak, amennyiben maguk cselekvőleg nem lépnek fel. A mulasztó pertárs ellen ilyenkor a 436—446. §-ok alkalmazást nem találnak, ha csak egyik pertárs is cselekedett. Az ítélet nem mulasztás alapján hozott ítélet és így ellentmondással meg nem támadható. A határozat egyenlősége a pertársakra nézve azonban ezzel még nincsen teljesen elérve. A nehézség ott kezdődik, midőn több megjelent pertárs ellentétes vagy eltérő előadást terjeszt elő, például midőn az egyik a kereseti tényeket beismeri, a másik tagadja. Hogy a 80. §. esetében az egységes eldöntés ekkor is szükséges, az természetes. Általános szabályokat arra, hogy melyik pertárs előadása és bizonyítékai veendők figyelembe, felállítani nem lehet. A Pp. ily esetben a bíróságra bízza, hogy a pertársak eltérő előadásainak befolyását az ügy eldöntésére megbírálja, A bíróság tehát ebben az esetben a pertársak egyikének előadásához sincs kötve; az egyik pertársnak beismerése még önmagában véve nem menti fel az ellenfelet a bizonyítás kötelezettsége alól. A 80. §. második bekezdése szerint az első bekezdés rendezését nem lehet alkalmazni akkor, mikor a megjelent pertárs