Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

2 A Te, újításai. tatások elkerülése végett részenként óhajtotta keresztülvinni, így alkottatott meg Plósz tervezete alapján az 1893: XVIII. t.-c. a sommás eljárásról. Közben több-kevesebb félbeszakítással a végleges reform munkálatai is folytatódtak és Plósz ismételten átdolgozott tervezete alapján a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c-ben (Pp.) nyertek befejezést, amely az 1912: LIV. t.-c.-ben foglalt életbeléptetési törvényben (Ppé.) kontemplált 1914. évi szeptember hó 1. helyett az 1914: XXXIV. t.-c. értelmében 1915. évi január hó 1-én lépett életbe. Reformjainak egy részét már korábban az 1912: VII. t.-c. megvalósította. Azóta főleg két törvény módosította a Pp-t és pedig az 1925. évi VIII. t.-c.-ben foglalt ú. n. perrendi novella (Ppn.j és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. t.-c. (Te), amely utóbbi a 49000/1930. I. M. sz. rendelet (Ter.) értelmében 1931. január 1-én lép életbe. II. A Te. és a Ter., melyeknek a polgári igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit a jelen mű II. kötetében teljes terjedelmükben közöljük, a következő lényegesebb módosításokat tartalmazza: A) Általában lényegesen felemeli az értékhatárokat és kimondja, hogy a bírói hatalmat az állami bíróságok a Magyar Szent Korona nevében gyakorolják. (1. §.) Kiegészíti a pertárgy értékének meghatározását illető szabályokat (3—4. §§.), az ügyvédi díjakra vonatkozó kedvezményes illetékességet kiterjeszti az orvosi díjakat és költségeket tárgyazó perekre is (5. §.) és intézkedik a kizárási kérelmeknél (6—7. §§.), továbbá a szegénységi jognál (8—9. §§.) mutatkozó visszaélések meggátlásáról. B) Az elsófolyamodású bíróság előtti eljárásban lehetővé teszi a hatáskör vagy az illetékesség hiánya miatt megszűntetett pernek az eljárásra hivatott bírósághoz való áttételét (12. §.), kimondja, hogy a törvényszéki eljárásban a perfelvételi határnapon az érdemleges tárgyalás is megtartandó, ha annak előkészítése nem mutatkozik szükségesnek (10. és 13. §§.), megakadályozni törekszik az előkészítő iratok túltengését (14.—15. §§.) s a tanú vagy szakértő hiábavaló megjelenését igyekszik kiküszö-