Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

Pp. 72. §. hogy a gondnokolt nevében pereket folytathasson. (P. III. 1012/1921. Pdt. VII. 67.) Habár a távollévő férj ingatlanát a nő mint kirendelt gondnok adta el és a szerződés érvénytelenítése iránti perben is ő képviselte, a vevő által a vételár valorizált visszafizetése iránt indított perben mégsem képviselheti, mert ez a vagyonkezelés jogkörét túlhaladja. (P. III. 4414/1927. Pdt. XIV. 59.) A hagyaték képviselete. L. az 1894: XVI. t.-c. 55., 90., 114. §-át. A hagyaték képviseletére, annak átadása előtt csakis valamennyi örökös van hivatva. (C. 90. nov. 21. 1490. J. 91. 21. 90. ápr. 9. 1460. Ü. L. 90. 25.) Egvik örökös az egész hagyaték képviseletében az örökösödési eljárás mellőzésével fel nem léphet, hanem a behajtásra az örökösök között megállapodás nem létében ügygondnok rendelendő. (C. 905. okt. 12. I. G. 178. P. J. LI. 71.) A hagyatéki követelés biztosítása végett kirendelt ügygondnok a hagyaték képviseletében lép fel, de csakis a hagyatéki követelés biztosítása vagy behajtása végett. (P. 904. szept. 5. G. 63. T. IX. 596.) A kincstár szállományi igényének érvényesítésénél az 1894: XVI. t.-c. 114. és 115. §-ában írt hirdetményi eljárás, közzététel és ismeretlen örökösök perbeidézése szükséges. (C. 1905. febr. 14. 674. P. T. XLIX. 177.) Ha a kereset nem az örökösök közt vitássá vált öröklési igények szabályozását, hanem a már véglegesen rendezett öröklési igényből folyó személyes kötelem érvényesítését célozza, a per tárgyává tett ennek a jogviszonynak a szabályozása céljából az összes örökösöknek perbe vonása nem szükséges. (B. 902. jan. 22. I. G. 303/902. T. VII. 220.) A végrendeleti végrehajtó a hagyaték jogi képviseletére jogosítva nincs. (C. 93. febr. 24. 5389/92. M. III. 87.) 42. sz. T. Ü. H.: Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele avagy bírói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. (1889. márc. 1. P. H. T. 302.) A kir. Kúria 1917. február 3-án megtartott teljes ülésében a 42. sz. teljes ülési döntvényét változatlanul fenntartotta. (P. VII. 4398/1916. Mdt. XI. 209.) (L. még: Magyarország Magánjogi Törvénykönyve [törvényjavaslat] 2080. §. második bek.) Az ismeretlen örökösöknek ügygondnok útján való perbevonása nem szükséges, ha halálesetfelvétellel kimutattatott, hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a perbevont alperesek törvényes leszármazói, mert ezzel alperesek kizárólagos törvényes örökösi minősége igazoltatott. (P. IV-