Fabinyi Tihamér (szerk.): A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. 1911:I. t.-c., 1912:LIV. t.-c., 1925:VIII. t.-c. és 1930:XXXIV. t.-c. I. kötet. (Budapest, 1931)

118 Perképesség. törvény hatályosulását a nyugdíj szabályok módosításának késedelme vagy elmaradása meg nem hiúsíthatja és a külön vagyonnal rendelkező, külön szervezet mellett működő nyugdíjintézet perbeli jogképességét nem érinti, (Bpesti Tábla 1915. júl. 27. P. I. 9748. Pdt. I. 368.) Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet (1908: XL, t.-c.) X. Köztestületek. Jogi személyek az állam, a törvényhatóságok és a községek, de hivatalaik, szerveik, közegeik rendszerint nem. Az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem jogi személyisége: 1922: XIX. t.-c. 1. §. 3. p.; fővárosi pénzalap: 1870: X. t.-c, 7„ 8. §§.; nagyközség: 1894: XII. t.-c, 61. §. A fővárosi közmunkák tanácsának perképessége van, (C. 1905. dec. 13. 1006/904. Dt. IV. f. IV. 13. sz. 25. 1.) A „Népruházati bizottság bőripari osztálya", mint a kormány egyik alárendelt szerve, külön önálló léttel, perbenállási képességgel nem bir és ez okból alperesként perbe nem idézhető. (P. II. 2383/1920. Pdt. VI. 36.) Minisztérium ellen indított per esetében alperesnek a kincstár tekintendő. (P. V. 7172/1926. Pdt. XIII. 21.) Az árvaszék önálló hatóságot nem képez és csak a város (megye) közege, a magánjog szerint nem jogképes személy s a perben félként nem szerepelhet. (C. 83. febr. 7. 110. Dt. XXXV. 58. és Bp. tábla 1900. aug. 30. I. G. 132. T. V. 181.) Perbeli cselekvőképesség. 71. §. Perbeli cselekvő képessége mindenkinek vanT aki szerződéssel lekötelezheti magát. Perbeli cselekvő képessége van annak is, aki a szóban levő per tárgyáról peren kívül jogérvényesen rendelkezhetik. A 71. §. a perbeli cselekvőképességet határozza meg és azt mint az általános szerződő képesség folyományát fogja fel, melynek szabályai (ép úgy, mint a jogképességé) a magánjogba tartoznak. A §. második bekezdése a gyámi tv. alább idézett 3. §-ával függ össze. A bíróság a kiskorú személyes föllépését csak ott engedheti meg, ahol arra nézve, hogy a kiskorú a per tárgyáról rendelkezhetik, kétség nem forog fenn. Ebből az okból nevezetesen a kiskorú, illetőleg a gondnokság alatt levő alperes törvényes képviselője nem mellőzhető azokban a perekben, amelyekben az ellene hozandó marasztaló ítélet oly vagyonára nézve is végrehajtható volna, amelyről a peren kívül szabadon nem rendelkezhetik. Ebben az irányban, minden kétség elkerülése végett a Pp. 395. §-a kimondja, hogy abban az esetben, ha a fél-