Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 89—jogesetei 83 javára figyelembe nem vehető. (K. 11.886/1894. — Bj. XXXII. 9.) 53. Enyhítő, hogy a cselekmény a szolgálatadóval szemben fennálló függőségi viszony nyomása alatt követtetett el. (K. 2677/1921. — Bj. LXX1V. 15.) 54. A kifejtett erőszak kisebb foka nem enyhítő a hatóság elleni erőszaknál, ha a vádlott a kisebb erőszakkal célját elérvén, nagyobb fokú erőszakra oka és módja nem volt. (K. 2062/1916. — Bj. LX1X. 203.) 55. Lopásnál nem enyhítő, hogy az elvétel tárgya életszükséglet! cikk. (K. 3426/1917. — Bj. LXX. 143.) 56. Az, hogy a lopás tárgya élelmiszer, csak akkor envhítő, ha a cselekmény motívuma a nyomor, nevezetesen az éhség. (Bp. T. 6082/1920. — Bj. LXXIII. 216.) 57. A K. az enyhítő körülmények közül mellőzte a cselekmény elkövetése óta eltelt hosszú időt, mert az eltelt négy év még nem olyan hosszú idő, hogy az enyhítőül volna figyelembe vehető. (K. 6787/1928. — Bj. LXXX1. 94.) 58. Gondatlanságnál nem enyhítő a harctéri szolgálat, mert az a bűnösség fokára sem alanyilag, sem tárgyilag befolyással nincsen. (K. 1426/1926. — Bj. LXXX. 24.) Sértett egyénisége, mint enyhítő körülmény. 59. Nem enyhítő körülmény, hogy a megölt félkegyelmű siketnéma volt s ez okból az élettel aránylag nem sokat vesztett. (K. 7177/1912. — B. VI. 234.) 60. Szándékos emberölés esetében nem enyhítő körülmény, hogy a megölt személy oly szervi szívbajban szenvedett, amely siettette a halálos eredmény beállását. (K. 1914. máj. 13. 3377. — B. VIII. 143.) 61. Nem enyhítő körülmény a vádlott és a sértett közötti ellenséges viszony. (K. 2637/1927. — Bj. LXXX. 119.) 62. Erőszakos nemi közösülésnél nem enyhítő, hogy a sértett elmebetegségére tekintettel az erkölcsi kár s a leány jövőjét fenyegető veszedelem nem olyan nagy, mintha épelméjű lett volna: „mert az emberi lények erkölcsi értéke s ebből folyólag a bűncselekmény súlya nem osztályozható elmebeli tehetségek szerint, mert a büntetőjogilag védett javakhoz az állam minden polgárának egyenlően joga van s egyenlő védelemben részesül." (K. 2156/1916. — Bj. LXIX. 93.) 63. Enyhítő körülmény az elkerített nők laza erkölcsisége. (K. 6359/1917. — Bj. LXIX. 292.)