Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

82 Btk. 89—92. §-ok jogesetei 42. Súlyosító körülmény orgazdaságnál, hogy a vádlott cselekményével egy fiatalkorú romlását segítette elő. (K. 3245/1920. — Bj. LXXIII. 215.) 43. Súlyosító, ha a vádlott magatartásával fiatalkorúaknak nyújtott módot, hogy ezek bűncselekményük anyagi előnyét elérhessék. (K. 4956/1916. — Bj. LXIX. 94.) 44. A tagadás és mentegetődzés a vádlott szabad védekezési jogához tartozván, súlyosító körülményt nem képez. (K. 74/1882. — B. H. T. III. 268.) 45. Felmenő ágbeli rokonon erős felindulásban elkövetet szándékos emberölés esetében súlyosító, ha az erős felindulást az okozta, hogy a megölt jogtalanul súlyosan bántalmazta a tettest, vagy ennek hozzátartozóját. (K. 6653/1927. — Bj. LXXX. 62.) 46. Súlyosító körülmény az a kitartás is, amellyel a vádlott a sértett lakásában, a pénz és ingók után kntatott,továbbá az a hidegvérre mutató magatartás, hogy a tett elkövetése után pálinkázott, majd az eltulajdonított pénzen magát rögtön felruházta. (K. 5188/1928. — Bj. LXXX. 173.) 47. Súlyosító, hogy a cselekmény súlyosabb bűncselekmény tényálladékát valósítja meg, mely azonban a reformáció in peius tilalma folytán meg nem állapítható. (K. 4873/1926. — Bj. LXXIX. 66.) Enyhítő körülmények. 48. Kettős házasságnál enyhítő, hogy a cselekményt a proletárdiktatúra alatt követték el, amikor a törvénytisztelet általában meglazult s az alul a vádlott nem tudta magát kivonni. (K. 1827/1922. — Bj. LXXIV. 189.) 49. Zsebtolvajlás esetében az ellopott pénz csekélyebb összege nem enyhítő körülmény. (K. 1916. szept. 7. 3686. — B. X. 157.) 50. Vádlott a zsebtolvajláson tetten éretvén, sem a lopott pénz csekély összege, sem az, hogy kár nincsen, nem enyhítő körülmény, mivel ez nem vádlott erkölcsiségére vezetendő vissza, hanem annak következménve, hogy a vádlott a sértett zsebében több pénzt nem talált és tetten éretett. (K. 375/1913. — B. VII. 59.) 51. Enyhítő körülmény sikkasztás esetén a felettes hatóság részéről gyakorolt hivatali ellenőrzésnek feltűnő fogyatékossága. (K. 7307/1911. — B. VI. 1.) 52. Valamely közhivatalban alkalmazott főhivatalnok közreműködésével elkövetett sikkasztás esetében az ellenőrzési rendszernek különben is csak feltételezett hiányos volta, mint enyhítő körülmény, vádlottnak