Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

U Btk. 69. §. nál maradva nem fejtett volna ki. Nemcsak az felbujtó, sőt nem is mindig az a felbujtó, aki a bűncselekmény elkövetésére az első impulzust adja, hanem az, aki akár egyedül, akár más hasonló körülményektől segítve a tettes akaratát oda hajlítja, hogy az a kívánt bűncselekmény elkövetését elhatározza és véghezvigye. (K. 3229/1920. — B. XIV. 1. — B. H. T. VI. 589. — G. XVII. 79. - Bj. LXXIII. 1.) 4. Felbújtás állapíttatott meg a férfivel szemben, aki az általa teherbe ejtett és házasságon kívül szült nőt komolyan és durván arra unszolta, igyekezzék gyermekétől megszabadulni, csapja a földhöz, dobja a Dunába. (K. 2554/1917. — Bj. LXX. 34.) 5. A forradalmi törvényszék ítélete, mint parancs. a reábírás, mint felbujtói tevékenység fogalmának megfelel. (K. 6631/1924. — G. XIX. 311.) 6. Az egyszerű felhívás is minősíthető felbújtásnak, ha a felhívó és a felhívott között oly viszony áll fenn, hogy a felszólításnak reábíró hatása van. (K. 1914. szept. 11. — 5761. — B. VIII. 207.) 7. Lopásban való felbújtás állapíttatott meg annak terhére, ki a gyenge ellenálló képességgel bíró gyermekkorban lévő tettesekhez azt a felhívást intézte, hogy menjenek lopni. (K. 6674/1917. — Bj. LXX. 272.) 8. Nem állapíthlató meg a szülő terhére felbújtás azon az alapon, hogy a gyermekét a bűncselekmény elkövetésétől el nem tiltotta és a benne fogamzott elhatározást tudomásul vette ezekkel a szavakkal: „próbáld meg". (K. 6956/1916. — Bj. LXIX. 292.) 9. Nem állapítható meg a lopásra felbújtás azon az alapon, hogy a felbújtással vádolt a vádlottársai előtt azt a kijelentést tette, hogy már nincsen fája. (K. 5471/1927. — Bj. LXXX. 15.) 10. Hamis tanuzás esetében felbújtás forog fenn, ha a felbújtö törekvésének célja bekövetkezik. Ellenkező esetben a cselekmény a Btk. 222. §-a szerint minősül. (K. 7376/1927. — Bj. LXXX. 5.) 11. Vádlottnak C. Mártonra vonatkozó azon nyilatkozata, hogy olyan ember, kinek pénze van és máson nem segít, nem érdemel egyebet, csak hogy összemorzsoltassék, nem tekinthető felbújtásnak, amennyiben a felbújtásnak, valamint a segítésnek is szándékosnak kell lenni, vagyis a bűntett véghezvitelére kell irányulnia. (K. 8287/91. - Bj. XXIV. 19.) 12. Agent provocateur fellépése esetében, vagyis mikor valaki tervszerűen beleviszi a „tettest" a bűncselekmény elkövetésébe, amelyre egyébként a tettes is hajlamosítva van és mindig kész annak végrehajtására.