Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 69. §. 45 csakis az agent provocateur büntetőjogi felelőssége lehet vitás, de a tettese nem. (K. 389/1921. — B. XIV. 24.) 13. Felbújtásnál a ténykérdés körébe tartozik, hogy a felbujtással vádolt mily magatartást tanúsított abból a célból, hogy a tettes magát a bűncselekmény elkövetésére elhatározza, nemkülönben azoknak a tényeknek megállapítása is, vájjon az ő magatartása keltette-e fel az elhatározást arra, hogy a tettes a bűncselekményt elkövesse. (K. 5287/1927. — Bj. LXXX. 20.) A felbujtó tettest és bünsegédi cselekménye. 14. Ugyanazon egy személy a büntetendő cselekményben tettes és bűnrészes nem lehet; ha tehát a tettes egyúttal felbujtó is volt, ez csak mint súlyosító körülménv jöhet figvelembe. (B. H. T. III. 258. — K. 21831888.) 15. Fogalmilag nincs kizárva, hogy a felbúj tó mint bűnsegéd a bűncselekmény elkövetésében közre ne működhessék; ily esetben arra való tekintettel, hogy az anyagi jog szempontjából a bűnsegédi tevékenység beleolvad a súlyosabb beszámítás alá eső felbújtói cselekvőségbe: a törvényt alkalmazó bíróság ezt a fokozott tevékenységet nem mint minősítő, hanem csupán mint súlyosító ténykörülményt veheti figyelembe. (K. 8083/908. — B. III. 15.) 16. A Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti bűnrészességbe, mint súlyosabba, a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bűnrészesség beleolvad. (K. 4280H912. — B. H. T. V. 483.) 17. Az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan reábír és egyúttal szándékosan elő is mozdítja a bűncselekmény tettleges véghezvitelét: csupán felbújtói részesség miatt büntetendő. (K. 1917. okt. 25. 3092. - B. XI. 163.) Bünsegély fogalma. 18. Bűnsegéd, ki a tettesnek a véghezvitel módja tekintetében tanácsot ad. (K. 6330/1917. — Bj. LXX. 239.) 19. Bűnsegéd az apa, aki a gyermekének mostohaanyja által történt bántalmazását végignézte, annak megakadályozása végett semmit sem tett, ezzel pedig szülői kötelességét szándékosan és oly mérvben mulasztotta el. hogy az vádlott-társára bátorítólag és előmozdítólag hatott. (K. 4502/1924. — B. XVII. 85. — G. XVIII. 145.)