Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 54. §. — Bn. 36. §. 29 bíró által megállapított büntetés hat havi fogházal vagy hal havi államfogházai nem halad felül, habár emellett pénzbüntetés is állapíttatott meg; úgyszintén azon esetekben, melyekben főbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki (92. §.), a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető. Bn. IX. cikk. A Btk. 54. §-a harmadik bekezdésként a következő 36. §-ban foglalt rendelkezéssel egészíttetik ki. Bn. 36. §. Azokban az esetekben, amelyekben a bíróság a hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését mellőzheti, a szakképzettséget kívánó hivatás vagy foglalkozás (Btk. 60. §.) gyakorlatától való eltiltás, valamint a viselt hivatal és állás, illetőleg az ügyvédség elvesztésének kimondása is mellőzhető. I. E mellékbüntetések alkalmazásáról halmazat esetében 1. 103. §. 1. még a 104. §. jogeseteit. Elévülés: 123. $. 1. Szemérem elleni bűntettnek vétséggé való korrekcionalizálása esetében a mellékbüntetés alkalmazását csak a Btk. 54. 2. bek. alapján lehet mellőzni. (K. 2114/1925. — Bj. LXXVII. 63.) 2. A bűncselekmények ama csoportja tekintetében, melyekre nézve a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése csak bűntett esetében alkalmazható: helye van e mellékbüntetés kiszabásának akkor is, ha a bíróság a bűntettet képező cselekménvi vétséggé minősíti. (K. 108/1925. — Bj. LXXVIII. 54. — G. XIX. 309.) 3. Gyilkosság esetében a kiszabott halálbüntetés mellett a Btk. 289. §-ában előírt mellékbüntetést feltételesen kell megállapítani. (K. 5507/1925. — B. XIX. 60.> 4. Nem mellőzhető a hivatalvesztés kimondása (Btk. 289. %.) azon az alapon, hogy a nem magyar honos vádlott a Btk. 64. §-a alapján úgyis az országból örökre való kitiltásra ítéltetett, mely intézkedés a vádlott szabadságvesztése kitöltése időpontjában lévén foganatosítandó, a hivatalvesztést rendelő intézkedés nem volna végrehajtható. (K. 6440/1911. — B. VI. 51.)