Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

30 Btk. 55—56. §. 5. Az 54. §-ban meghatározott mellékbüntetéseket a rögtönítélő eljárásban is ki kell szabni. (K. 424/1922. — B. H. T. VI. 761.) 6. Az 1921:111. t.-c. 1., 2., 5—8. faiban meghatározott bűncselekmények eseteiben is mellőzni lehet a hivatalvesztés és a politikai jogvesztés alkalmazását a Btk. 54. §. második bekezdése értelmében. (K. 5735/1926. — Bj. LXXIX. 175.) 55. §. A hivatalvesztésre ítélt elveszti: 1. kinevezés vagy választás útján nyert közhivatalát, vagy szolgálatát; úgyszintén hatósági megerősítés folytán viselt hivatalát, szolgálatát vagy állását, s az ezek után járó nyugdíjigényeit, nyűg- vagy kegy díj át; 2. ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári, vagy nyilvános tanítói állását; 3. a gyámságot vagy gondnokságot; 4. az örökösökre át nem szálló nyilvános címeit, belföldi rend- és díszjeleit, külföldi rend- és díszjelek viselhetésének jogosítványát; 5. a megjelölt hivatalok, szolgálatok, állások és kitüntetések elnyerésére való képességet, a bíróság áltál meghatározott idő tartamára. (57. §.) 56. §. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése abban áll, hogy az erre ítélt: 1. nem lehet tagja az országgyűlésnek, és a törvényhatósági vagy a községi képviselőtestületnek; 2. nem lehet esküdtszéki tag; 3. nem bír választói joggal az országos képviselői, törvényhatósági vagy községi választásoknál. 1925:XXVI. t.-c. 168. §. Amennyiben olyan személy, akinek választási jogát és választhatóságát a 128. alapján a kir. közigazgatási bíróság felfüggesztette, ngyane választásból kifolyólag a jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerejűleg elítéltetett: a büntető bíróság az 1878 :V. t.-c. 56. §-ában fog-