Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

26 Btk. 48—49. v\. I. A közvetítő intézet házszabályairól az 55.673/1884. sz. (Marschalkó: VI., 419.), az odaszállítás feltételeiről és módozatairól a 11.203/1884. sz. (Marschalkó: VI., 417.) rendeletek szólnak. A 48. §. helyébe a Bn. 48. §-a lépett. II. Bn. 48. §. A Btk. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: A közvetítő intézetben letartóztatott egyéneket, ha jóviseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősítették, saját kérelmükre a felügyelőbizottság meghallgatása után az igazságügyminiszter feltételes szabadságra bocsáthatja, ha büntetésük háromnegyed részét, az életfogytiglani fegyházra ítéltek pedig legalább tizenöt évet kitöltöttek. Feltételes szabadságra bocsáthatók saját kérelmükre és a felügyelő-bizottság meghallgatása után azok az egyének is, kik három évnél rövidebb fegyházra, vagy egy évet felülhaladó börtönre, vagy másnemű szabadságvesztésbüntetésre ítéltettek, ha büntetésük háromnegyed részét kiállották és a Btk. 44. §-ában meghatározott egyéb feltételek reájuk nézve megvannak. I. A II. Bn. 48. §-a csak annyiban különbözik a Btk. 48. §-ától, hogy a feltételes szabadságra bocsátás ezután nem „a felügyelőbizottság ajánlatára", hanem annak „meghallgatása után" történik. Az igazságügy miniszter tehát — most már kétségenkívül — akkor is elrendelheti a szabadságra bocsátás iránt előterjesztett kérelem teljesítését, ha a felügyelő-bizottság az ellenkezőt javasolja. 49. §. Nem bocsáttatnak föltételes szabadságra: 1. külföldiek; 2. visszaesők a 333., 344., 350., 355., 370., 379., 422., 423., 424. ^§-ban meghatározott bűntettek vagy vétségek eseteiben. 50. %k A föltételes szabadságra bocsátottak tar-