Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számítandó. 1. A büntetés idejének meghatározásául „fél év" nem használható, hanem „hat hónap" teendő. (K. 9942/892. — Bj. XXV. 210.) 2. Sérti a törvényt az az ítélet, mellyel a kir. 1 örvényszék, mint felebbviteli bíróság- azt az elsőfokú ítéletet, mely a vádlottat hatheti fogházra ítéli s amelyet egyedül vádlott és pedig- a büntetés leszállítása végett, fellebbezett, azzal a kiigazítással hagyja helyben, hogy a vádlott főbüntetését egy hónapban és 12 napban határozta meg; mert ez a vádlott büntetésének a BP. 387. §-ának harmadik bekezdésében foglalt tilalom ellenére való súlyosbítását jelenti. Ha ugyanis a büntetés egy 31 napot számláló hónapban hajtatik végre, az elítélt egy nappal tovább, vagyis 43 napig tartó büntetést szenvedni kénytelen. (K. Jh. 2940/910. — B. IV. 127.) Kezdőnap. 3. A magánindítvány előterjesztésére a Btk. 112. $-ában megállapított három havi határidőbe az a nap is beszámítandó, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. (K. 938/1905. — B. H. T. I. 23.) 4. A Btk. által meghatározott határidők kezdő és végző időpontjának meghatározásánál a jelen § irányadó és nem a Bp. 11. §-a. (K. 1350 1925. — Bj. LXXVÍI. 173.) 4. §. A jelen törvényben említett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül ;iz aranyvagy ezüstpénznek árfolyamára. t 1. A papírpénz értékének az aranyértékkel szemben való aláhanyatlása a vagyon elleni bűncselekmények minősítésére az értékhatár szempontjából befolyással nem bír. (K. 169/1928. — Bj. LXX. 320.) I. Folyóértékre és átszámítására I. 1925:XXXV. t. e. 17, 20. §. — A büntetőjogi értékhatároknak pengőértékben megállapítására: 1928:X. t.-e. (II. Bn.) 1. §. — A Btk. 198. Vára vonatkozóan 1. az 1928:11. t.-e. 1. \-kt.