Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

10 Btk. 5. §. II. Fejezet. A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében. 5. §. A jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével. Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek. A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza. A területkívüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók. Államterület, ellenséges megszállás. 1. A trianoni szerződés értelmében a magyar állam területéhez tartozó községben, ellenséges megszállás idején elkövetett bűncselekmény a magyar törvény hatálya alá esik. Az ellenséges megszállás ténye az államterület jellegét sem államjogilag, sem nemzetközi jogilag nem változtatja meg. (K. 3223/1922. B. XVI. 1. — G. XVII. 70.) 2. A trianoni békeszerződés értelmében a magyar állam területéhez tartozó községben, ellenséges megszállás idején elkövetett bűncselekmény a Btk. hatálya alá esik. (K. 5073/1923.) — Népszavazás idején az ententebizottság felügyelete alá helyezett magyar területen elkövetett bűncselekmény a Btk. hatálya alá esik. (K. 5395/1922.) — Az a bűncselekmény, amely a magyar államnak a trianoni békeszerződéssel megállapított területén kívül követtetett el, ha a vádlott a békeszerződés értelmében külföldi honossá vált, az illetékes külföldi bíróság joghatósága alá tartozik. (K. 5207/1918. — B. XVII. 13. - Bj. LXXV. 29-54.) 3. Az 1921:111. t.-c. életbelépése után szerb megszállás alatt állott területen elkövetett, e törvénybe ütköző bűncselekmények e törvény szerint büntetendők. (K. 1238/1925. - Bj. LXXVIII. 43.) Fegyveres erő. I. Az 1921.XL1X. t.-c. 24. §-a szerint a tényleges