Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 1. ha pedig- a vádlott a tett elkövetésekor életének tizeuíivoleadik évét nem töltötte be. öt évtől tíz évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni. Ezenkívül a rögtön ítélő bíróság ha a halálbüntetésnek egy vagy több, a büntetésre legméltóbb egyénen foganatosított végrehajtása a nyugalom és a rend helyreállításara szükséges elrettentő példát már megadta, fontos okokból a kevésbbé bűnös részesekre halálbüntetés helyett életfogytig vagy tíztől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést szabhat ki. A büntetés további enyhítése nincs megengedve. 30.00Í 1923. I. M. E. sz. rendelet a rögtönbíráskodás kihirdetésének a lázadásra és gyújtogatásra korlátazása tárgyában: Az 1920: VI. t-e. 1. §-ának rendelkezéseihez képest a háború esetére szóló kivételes rendelkezésekről alkotott 1912:LXIII. t-e. 12. Vának 4. pontjában, illetve 2. ^ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve a rögtönbíráskodás kiterjesztése tárgyában. 29.307 1923. I. M. E. sz. alatt kelt rendeletemnek hatályon kívül helyezésével a rögtönbíráskodás kihirdetését az ország egész területére ismét kizárólag a lázadásra és gyújtogatásra korlátozom. (1. K. XXXII. 361.) 135 1924. I. M. E. sz. rendelet. — A rögtönbíráskodás kihirdetésének kiterjesztése tárgyában: Az 1922:XVII. t-c. 6. *§-ának rendelkezéséhez képest az 1912:LXIII. t-e. 12. §-ának 4. pontjában, illetve az 1920 :XXXVIII. t.-c. 1. §-ában és az 1921:XXIX. t.-e. 13. §-ának első bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a 9550 1915. I. M. E. sz. rendelet 25. ^-ának megfelelően a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve — az 1923. évi augusztus hó G. napján kelt 30.004 1923. I. M. E. sz. rendelet kiegészítésével — az ebben említett és ezidőszerint is rögtönbíráskodás alá eső lázadáson és gyújtogatáson felül a rögtönbíráskodást az ország egész területén kiterjesztem a robba)itószer, illetve mindennemű robbanó anyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosságra és szándékos emberölésre, ideértve az ily gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és az ily gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is. Ehhez képest a rögtönbíráskodás kihirdetését ezekre a bűncselekményekre is elrendelem. (I. K. XXXIII. 3.) 14. A törvényszék mint rögtönítélőbíróság a főbüntetést nem a Btk. rendelkezései alapján, hanem a 9550 1915. I. M. sz. rendelet 38. §-a alapján köteles ki-