Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

4 Btk. 1. §. rangsorszerű bírálat nélkül, mert ez a törvénytisztelet hiányára mutatna és a jogrend megingatására vezetne. (K. 3223/1922. — B. XVI. 1. — G. XVII. 62.) 1920:1. t.-c. 9. §. 2. bek.: Az Országon Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvények töröltetnek. 11. A szavazási kötelességnek a nemzetgyűlési választásokon alapos ok nélkül történt elmulasztása miatt a bíróság nem tagadhatja meg a büntetőeljárás lefolytatását azon a címen, hogy az alapul szolgáló rendeletek nem törvényesek. — Tévedés, mintha az adott esetben a Btk., a Kbtk., és a Bp. 1. §-ainak megsértésével új bűncselekményről, eddig nem ismert büntetésről és büntetőperjogi alapelveket sértő eljárásról volna szó. A szóbaní'orgó rendeletek ilyet nem is céloztak s ilyet nem is írnak elő, hanem egyszerűen egy közérdekű honpolgári kötelesség teljesítésének szándékos elmulasztását torolják meg rendészeti formában, szabadságvesztésre soha át nem változtatható pénzbírsággal és megfelelőnek tartott joghátránnyal. Ez lehet célszerű, lehet szükségtelen, de nem sérti sem a Btk., a Kbtk., sem a Bp. 1. §-aiban lefektetett vezérelveket, elrendelését tételes szabályok sehol nem tiltják: s mint célszerűtlen vagy helytelen, a törvényesség címén és annak körén belül bírói vizsgálat tárgya nem is lehet. (B. H. T. VI. 581. — G. XVII. 63. - Bj. LXXII. 183.) Törvénymagyarázat. 12. Az Indokolás állásfoglalása hiteles magyarázati kep csupán oly esetben fogadható el, ha az összhangban van a törvény rendelkezéseibe befoglalt rendszerrel és a törvény jogi értékeléseinek alapelveivel. — (K. 1357/1918. — B. XIII. 16.) 13. A törvény hiányának és nyilvánvaló hézagának pótlása nem a joggyakorlat hivatása. A törvény ellenkező értelmezése a Btk. 1. §-ába ütközik. (Bj. LXXIV. 1. — G. XVII. 64.) RögtönítélŐ eljárásban kiszabható büntetések. A 9.55011915. I. M. E. rendelet 38. §. 2. és 3. bek. szeriül: A rögtönítélő bíróság, ha a terheltet a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűntettben egyhangúlag bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetésl szab ki. Oly vádlottra, aki a tett elkövetésekor huszadik életévét még be nem töltötte, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fogházbüntetést.