Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

28 1. §. (Ppé. 31. §.) tési végrehajtás elrendelhető. (C. 1927. dec. 21. Pk. V. 8980., 8981., 8982/1927. sz., P. t. j. t. IX. 113.) 2. Tekintettel az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 45. §-ában foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint, ha a kényszeregyességi eljárásban az adós valamely követelés tekintetében nem nyilatkozik, a követelést elismert követelésnek kell számbavenni, a rendelet 93. §-ában foglalt rendelkezésből okszerűen az következik, hogy a jogerős egyesség alapján csak akkor nincs helye kielégítési végrehajtásnak, ha az adós a követelést kifejezetten kifogásolta. (Sz. tábla. 1928. febr. 28., P. I. 387/ 1928. sz., J. H. II. 1288.) Közjegyzői okirat alapján végrehajtás. 1. Ha az adós közjegyzői okirat szerint tartozását csak a hitelező ebbeli felszólítása után tartozik visszafizetni: akkor a végrehajtás a felszólítás megtörténtének bizonvítása nélkül el nem rendelhető. (C. 1886. jún. 13. 4981.) 2. Ka a közjegyzői okmányban a hozomány visszafizetésének ideje ki nem köttetett, az annak követelésére jogosított fél, ha a házasság felbontását jogerejü ítélettel igazolja, a közjegvzői okmány alapján a hozománv visszafizetését végrehajtás útján követelheti. (C. 1886. febr.' 24. 604.) 3. Az 1874: XXXV. tc. 111. §-ában foglalt azzal a parancsoló kijelentéssel szemben, hogy a közjegyzői okirat alapjáa való végrehajtás elrendelhetőségéhez a ..teljesítés idejének szabatos kitétele" kívántatik meg. a közjegyzői okiratnak ilyen természetű hiányossága nem pótolható az okirat tartalmából s az ügvlet jogi minőséíréből levont következtetéssel. (C. 1904. márc. 9. 824.) 4. Marosvásárhelyi tábla: Az 1874: XXXV. tc. 111. §-a szerint végrehajtásnak csak közjegyzői okirat alapján van helye. Az id. tc. 79. §. előírja azokat a kellékeket, amelyekké! a közjegyzői okiratnak bírnia kell. Ennek a két §-nak és a 113. §. e) pontja, valamint a 118. §-nak összevetéséből kétségtelen, hogy végrehajtható közjegyzői okiratnak csak oly okirat tekinthető, amelyet a közjegyző saját közhivatali hatáskörében állít ki. A bíróságok megbízása folytán felvett okiratok közokiratot képeznek ugyan, de éppen a fent idézett §-okban foglalt rendelkezések szerint közjegyzői okiratoknak nem tekinthetők, éppen azért, mivel a közjegyző itt nem saját önálló hatáskörében, hanem mint a bíróság megbízottja jár el. Az 1894: XVI. tc. 51. és következő §§-ban foglalt rendelkezés szerint a hagyaték tárgyalásával megbízott közjegyzőnek megbízása a hagyatéki tárgyalás rendén meghallgatott érdekeltek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vételére és a kiegyezés megkísérlésére terjed s a felvett jegyzőkönyv csak bizonyítékul