Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

43. §. 163 anyagok, valamint a vállalatok pénztáraiba begyült készpénzbevétel a vállalat tartozékait képezik és külön bírói foglalás és végrehajtás alá nem vonathatnak; ez a törvényes rendelkezés azonban az állandó bírói gyakorlat értelmében nem zárja ki az ezen törvényszakaszban megjelölt ingóságokon felüli ingók végrehajtás alá vételét. (Bp. t. 1925. márc. 10-én 5. P. 2078/1924. sz., Ú D. 1926. évf. 1107.) Hasonló: C. 1919. febr. 18-án Pk. V. 305. sz.. P. Dt. V. 75. Az első elvi kijelentés tekintetében hasonló még Bp. t. 1920. jún. 28-án 5. P. 1348/1919. sz., Ptjt. I. 141. Gyógyszertári jövedelem. A személyes üzleti jogú gyógyszertár (1876: XIV. tc. 131. §.) tizeméből előálló jövedelem végrehajtás alá vonható. (Kúria 1916. ápr. 29—máj. 3., 11. sz. polg. jogegységi döntvény.) Jogok lefoglalása. í. A kikötményi jog, meg a természetbeni járadékok helyesen csakis ingóságok módjára foglalhatók le. (C. 1928. jan. 18-án Pk. V. 9422/1927. sz., J. H. II. 386.) 2. A végrehajtást szenvedőt illető olyan jog, amelynek értékesítése és a befolyt értéknek a végrehajtató követelésére fordítása nem lehetséges, a végrehajtás tárgyául nem szolgálhat. (C. 1913. máj. 21-én 1899. sz.. Ű. D. XV. 619.) 3. A hírlapkiadói és tulajdoni jog nem lévén olyan, amely kizárólag és elválaszthatatlanul egy bizonyos személyhez van kötve, oly jognak takintendő, amely értékesíthető, elidegeníthető, mint ilyen pedig a forgalom tárgyát képezvén, végrehajtás alá is vonható. A bírósági kiküldött tehát a sérelmezett eljárásával szabálytalanságot annál kevésbbé követett el, mert az 1881: LX. tc. 71. §-ának az a rendelkezése, hogy a lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejűleg becsüs által állapíttatik meg, nem vonatkoztatható oly esetre, amikor nem ingóságok, hanem jogok foglaltatnak le, amelyek — jelesen a követelési jogok, rendszerint számszerűleg különben is meghatározottak, avagy egyáltalán meg se határozhatók, mint az 1881: LX. tc. 132. §-a esetében, amidőn nemcsak követelési, de egyéb, élők közötti jogügylet által szerzett jog képezi a foglalás tárgyát. (Bp. t, 1904. nov. 30. 10.873.) 4. Követelés vagy más jog abban az esetben lehet a végrehajtási zálogjognak tárgya, ha felbecsülhető vagyoni értéke van, átruházható és ezenkívül már természeténél fogva is alkalmas arra, hogy belőle a végrehajtató követelésére nézve közvetlen kielégítést szerezhessen. A végrehajtást szenvedőnek az a joga, amelynél fogva a jelzálogjogára bekebelezett al11*